Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-653. Törvényjavaslat a honvédelemről szóló 1939:II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
653. ssám. 339 Melléklet a 653. számú iramúnyho*. Indokolás „a honvédelemről szóló 1939: II. törvénycikk, valamint az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938: IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" készült törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az 1939 : IV. t.-c. a zsidónak tekintendő személyek katonai szolgálatáról nem rendelkezik. Kimondja ugyan, hogy közszolgálatban zsidó nem alkalmazható s ezzel kizárja azt is, hogy zsidó élethivatásul a katonai pályát választhassa, de nem gondoskodik arról, hogy miként alakuljon a zsidók hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálata. Minthogy ennek folytán a zsidók hadkötelezettségének különleges szabályozása vált szükségessé, az 1939 : II. t.-c. 141. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kellett a kérdést rendezni, jelesül a hadkötelezettséget az ú. n. zsidótörvények következtében előállott helyzettel összhangba hozni. Az ebben a tárgyban a kivételes hatalom alapján kibocsátott 2.870/1941. M. E. számú rendelet természetesen csak ideiglenes szabályozást nyújtott s így szükséges, hogy ez a kérdés megnyugtató módon és véglegesen törvényhozási úton rendeztessék. A jelen javaslat célja tehát elsősorban az, hogy a hadkötelezettség alatt álló zsidók katonai szolgálatteljesítésének módját és az ehhez kapcsolódó kérdéseket szabályozó minisztériumi rendeletet törvény váltsa fel, amely stabilabb, a kivételes hatalom gyakorlásának előfeltételeitől független alapot teremt a honvédelmi kötelezettségeknek ezekben a vonatkozásaiban. A törvényjavaslat fenntartja azt az alapelvet, hogy zsidó a honvédségben fegyveres szolgálatot nem teljesíthet, hanem hadkötelezettségének kisegítő szolgálat teljesítésével tesz eleget. Ez az alap-. elv, illetőleg annak kimondása és megvalósítása a honvédség viszonylatában az egyöntetűséget biztosítja az úgynevezett zsidótörvénynek azokkal a rendelkezéseivel, amelyek a zsidónak az állami és más közszolgálati alkalmazásokból való kizárását és az ország szellemi irányításától távoltartását vannak hivatva biztosítani. Logikus és bővebb magyarázatra nem is szorul a javaslatban kifejezésre jutó az a törekvés, hogy a zsidók a honvédség fegyveres részéből is kizárassanak, mert ha valahol, úgy a fegyveres erő egyéni és testületi életének minden vonatkozásában kell zavartalanul érvényesülnie a magyar nemzeti eszme és a keresztény erkölcsi felfogás követelményeinek. >*s*H 48*
