Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-652. Törvényjavaslat a tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában Bécsben, 1941. évi november hó 28. napján aláírt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről
328 652. szám. polgári jogsegélyegyezményben részes államoknak, sem a többi államoknak polgáraira, aminthogy kétoldalú nemzetközi egyezményben — tehát a viszonosság biztosítása nélkül — ezt a kedvezményt nem is lett volna indokolt más, államok polgárainak megadni. Ha tehát adott esetben olyan állam polgárának javára szóló határozat végrehajtásáról lenne szó, amely állam tagja a hágai polgári jogsegélyegyezménynek, vagy amely állammal szegény jogi viszonosságunk van, akkor az ilyen állampolgárnak a szegénységi jogot ezután is külön kell'kérnie a végrehajtást elrendelő állam bíróságától. A 13. cikk értelmében a végrehajtható egyességek és okiratok még abban az esetben is ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a bírósági és gyámhatósági határozatok, ha a 2. cikkben foglalt előfeltételeknek nem felelnek meg. Ez a cikk tehát a bírói egyességekre és a bíróságok és a közjegyzők által felvett közokiratokra is kiterjeszti az egyezmény rendelkezéseit, mégpedig a 2. cikk korlátaira való tekintet nélkül; ennek az eltérésnek az az oka, hogy az idetartozó esetekben a végrehajtható egyesség vagy okirat a kötelezett fél közreműködésével, illetőleg hozzájárulásával jött létre, itt tehát a 2. cikkben meghatározott előfeltételek fennállását indokolatlan volna megkívánni. A 14. cikk, amely szerint az egyezmény nem alkalmazható a zárlatokra és a biztosítási intézkedésekre, valamint a bűnvádi eljárás során hozott határozatokra, természetszerű következménye annak, hogy az egyezmény csak a polgári bíróságok által jogerősen elbírált ügyekben kívánt kölcsönös végrehajtási jogsegélyt biztosítani. Az egyezmény visszaható hatályát, ami adott esetben súlyos terhet jelenthet arra a félre, aki a végrehajthatóság hiánya miatt az ellene külföldön támasztott igénnyel szemben nem védekezett, a záró jegyzőkönyv I. 3. pontja zárja ki. A zárójegyzőkönyv II. pontja, amely szerint a két szerződő állam igazságügyminisztereinek képviselői időnkint — a szükséghez képest — összejöveteleket tarthatnak, az egyezmény egyöntetű végrehajtását, illetőleg az esetleg felmerülő nehézségek kiküszöbölését kívánj a — a hosszadalmas diplomáciai út mellőzésével — közvetlen megbeszélések útján, tehát a gyorsabb és legegyszerűbb módon biztosítani a Magyarország és Német Birodalom között évszázadok óta fennálló hagyományos barátságnak és szívélyes jóviszonynak megfelelően. Az egyezmény 15, cikke az egyezmény megerősítését és hatálybalépését szabályozza, a törvényjavaslat 3. §-a pedig a törvény végrehajtásáról rendelkezik. Budapest, 1942. évi június hó 9. napján. Dr. Radocsay László s. k. f m. hir. igazságügy miniszter.
