Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-647. Törvényjavaslat a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

647. szám. 275 Községi orvosok és körorvosok. Fiz. oszt. VIII. IX. X. Fiz. fok. I. n. III. I. ii. III. i. II. III. 55 123 113 153 143 103 45 116 666 Mint a fenti kimutatásból megállapítható, a városi orvosok helyzete általában kedvezőbb a községi orvosok és a körorvosok helyzeténél, ugyanis a X. fizetési osztályban arányszámuk jóval kisebb, mint a községi orvosoké, illetőleg körorvosoké. A megoldásra váró kérdés súlyosságára mutat, hogy jelenleg a községi orvosok és körorvosok 47 %-a van a X. fizetési osztályba sorozva. A községi orvosok és körorvosok nehéz anyagi helyzete már az 1908. évi közegészségügyi reform során is gondoskodás tárgya volt. Az 1908 : XXXVIII. t.-c. 16. §-a felhatalmazta a belügyminisztert, hogy ott, ahol a községi orvos, illetve körorvos törzsfizetéséből, esetleges korpótlékából és orvosi mellékjövedelméből megfelelően megélni nem tud, a közigazgatási bizottság előterjesztése alapján az államkincstár terhére az évi költségvetésbe e címen felvett összeg keretén belül nyugdíjba be nem számítható helyi pótlékot engedélyezhessen, amely mindaddig meg nem vonható, amíg az a helyzet, amely a helyi pótlék megszabását szükségessé tette, az orvos előnyére meg nem változik. A helyi pótlék legmagasabb összege évi 1200 kor. volt. A helyi pótlék rendszere a 62.000/1926. B. M. számú rendelettel szűnt meg. A községi alkalmazottaknak egyidejű illetményrendezése azonban a községi orvosok, illetve körorvosok anyagi helyzetét illetően kielégítő megoldást nem biztosított, sőt nehezen levezethető szociális elégületlenségnek vált kiinduló pontjává. A mozgalmak hatása alatt fordult a Magyar Országos Orvosszövetség Községi és Körorvosi Szakosztálya a belügyminiszterhez az alábbi kérelemmel: »Rendeztessék a községi és körorvosok fizetése még az államosítás előtt. Kezdjük el a IX. fizetési osztályban és végezzük a Vll-ikben, ahova minden orvos automatikusan eljuthasson szolgálati ideje szerint. Kérjük a még mindig érvényben levő fizetéscsökkentések eltörlését, mely még mindig 29 %-al csökkenti amúgy is szűkre szabott fizetésünket. A szolgálati korhatár ne 60. év, hanem 65. év legyen, mert ma a községi vagy körorvos 35—40 éves, mire állásba kerül. Hatvanéves korhatárnál egy sem érhetné el a VII. fizetési osztályt«. Az emlékirat e szavakkal zárja : »Mikor mindezen sérelmeket és tiszteletteljes kéréseinket őszintén, a legteljesebb bizalommal Nagyméltóságod és az egészségügyi kormányzatunk elé terjesztjük, abból a meggondolásból tesszük, hogy a kormányzat a végeken őrt álló községi (kör-) orvostól száz százalékos munkát vár, amit csak száz százalékban megelégedett ember tud teljesíteni. A faluba ne kényszerűségből és ne büntetésből menjen az orvos, hanem teremtsünk anyagilag és lelkileg is olyan állapotokat számára, hogy minden jó orvos oda vágyakozzék«. A községi orvosok és a körorvosok, nemkülönbén a városi orvosok anyagi helyzetének rendezése tekintetében azonban mindezideig nem történhetett érdemi intézkedés. A rendezés elmaradása a következőket eredményezte: Magyarország területén pályázati hirdetménnyel kiírt s ennek alapján betöltött, illetőleg üresedésben levő városi orvosi, községi orvosi és körorvosi állások: 36*