Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-611. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Matolcsy Tamás országgyűlési képviselő bejelentése mentelmi jogának megsértése tárgyában

611. szám. 13 hogy a további kellemetlenségek elkerülése érdekében a gyűlés rendezését mellőzze, annak megtartásától elállott és intézkedett az összejövetel elmaradása tekintetében, így a délutáni órákban csak 4—5 gépkocsin érkeztek Farmosra a környékről az összejövetelre igyekvő polgári egyének. Ezeket a gépkocsikat — az utasok neveinek és személyi adatainak feljegyzése mellett — a járőrök ugyancsak visszatérésre utasították. Egy gépkocsi azonban ismeretlen körülmények között mégis behajtott Matolcsy Tamás udvarára s ekkor történt, hogy az egyik járőr a gépkocsit követve szintén bement az említett udvarra és a gépkocsi utasait ott szólította fel a távozásra. Ennek a gépkocsinak a vezetője, utasai, valamint a fellépett járőr tagjai, személy szerint azonban (a gyanúsítottak tagadása s a tanúk hiányos emlékezete miatt) megállapíthatók nem voltak. A gyanúsított járőrök tagjai ugyanis valamennyien tagadták, hogy a sértett udvarára behatoltak és onnan akár az ott tartózkodó betegeket, akár a sértett háza népéhez nem tartozó személyeket, vagy bárkit elküldtek, illetve a ház vagy az udvar azonnali elhagyására felszólítottak volna, s csupán Tolcsvai csendőr vallotta, mikép ő Gömöri őrmestertől, Kovács próbacsendőr pedig valaki mástól hallotta azt, hogy állítólag Gömöri őrmester járőre bement az udvarra. A feljelentésben foglaltakat Lukács Gábor, Kádár Mihály, Matolcsy Mátyás, Végh Lajos, Kovács Istvánné, Czakó István, Boda József, Varga János és Kovács János tanúk vallomása látszik részben alátámasztani. Lukács Gábor előadása szerint ugyanis sértett a feljelentésben* alkalommal a saját udvaráról elindulva előbb betért Matolcsy Mátyás udvarára s ekkor történt, hogy őket (a sértett és tanúk) követve utánuk a (Gömöri őrmester) járőr is kb. 20 lépés távolságnyira bement az udvarra és az ott tartózkodó betegeket felszólította, hogy az udvart azonnal hagyják el, menjenek haza. Azt pedig, vallotta továbbá a tanú, hogy a csendőrök a Matolcsy testvérek szerződéses munkásait is hazaküldték, onnan tudja, hogy a vincellérjük, Kenyó János még a sértett lakásáról történt elindulásuk előtt az ő jelenlétében jelentette a sértettnek, hogy a munkásokkal tervezett értekezlet nem lesz megtartható, mert a csendőrök a munkásokat az udvarról hazaküldték. Ennek folytán Matolcsy Tamás a szóbanlevő napon munkásaival nem is tudott értekezni és a betegeit sem hallgatta meg. Az elküldött betegek és munkások közül a tanú névszerint senkit sem tudott megnevezni. Kádár Mihály (sértett sógora), Matolcsy Tamás, Végh Lajos, Kovács Istvánné, Czakó István, Boda József, Varga János és Kovács János tanúk pedig csak hallották, hogy a csendőrök a sértett betegeit az udvarról elküldték. Matolcsy Mátyás a sértettől és Kádártól Végh Lajos tanú pedig — vallomása szerint — valószínűleg a Matolcsy testvérektől hallotta, viszont Kádár Mihály, Kovács Istvánné és Varga János tanúk nem tudják, hogy ezt kitől hallották. Az utóbb nevezett pedig éppen csak annyit hallott, hogy a betegeket »elküldték«, de arra vonatkozólag nem tud nyilatkozni, hogy kik küldték el. Ezeknél határozottabb Czakó István tanú vallomása, mely szerint amikor az apja: Czakó Menyhért a Gömöri őrmester járőrével történt értekezés után a munkások csoportjához visszatért, olyértelmű kijelentést tett, mikép a csendőrök felhívására az emberek menjenek haza, ott nem lehet gyülekezni. Boda József tanú viszont azt vallotta, hogy Czakó Menyhért valóban tett ily értelemben megjegyzést, de tréfásan és éppen ezért ők azt nem is vették komolyan. Ezekkel szemben azonban Kármán Erzsébet, Szombati Papp Dezső, Túri Dezsőné sz. Héjjá Ilona, Molnár Sándor, Búkor Józsefné sz. Varga Rozália, Nyári István és Osváth Jenő tanúk egybehangzó vallomásuk szerint mind Matolcsy Tamásnak a megjelölt alkalommal bemutatásra érkezett betegei, valamennyien megvárták, amíg a sértett őket meghallgatta s csak azután és a nélkül távoztak, hogy őket bárki is az udvar elhagyására, távozásra utasította volna. Ezek a tanúk Matolcáy Mátyás udvarára