Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-646. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. III. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről
646. szám. 263 A több-kiadásból esik az I. és II. a III. félévre (harmadra) 2.887 2.887 32 32 11.695 322.014 2.042 335.752 o "ÍJ HA I 338.640 P 07 f 42.636 885.209 165.749 538.301 364.462 1,996.360 Indokolások ós megjegyzések 1. tétel. Az illetményeknek az 1939. évi 12.000 M. E. és az 1940. évi 8.000 M. E. számú rendeletekkel történt felemelése okozta. 2. tétel. Az 1939 : XVII. t.-c. 5. §-a alapján a minisztertanács az üzem rendes kiadásainak 2., 4. és 5. rovata között hitelátruházást engedélyezvén, a fenti rovatokon elért 20.113 P 92 f hitelmegtakarításra való tekintettel az indokolandó túlkiadás 301.900 P 44 f. Ezt az idézte elő, hogy a beváltásra került gubók a reméltnél jobb minőségűek voltak és így beváltási ár címén az előirányzottnál többet kellett kifizetni. Ezenkívül a selyemfonógyárak nagyobb teljesítménye, továbbá a munkabérek emelése és egyes anyagok árának drágulása folytán munkabérekre és üzemi anyagokra a számítottnál többet kellett fordítani. Végül túlkiadást okozott az új cérnázógépek felszerelési és üzembehelyezési költsége is. 3. tétel. Egyrészt a selyemfonalaknak magasabb egységára, másrészt cérnázott állapotban magasabb áron történt eladása következtében az eladási ár után fizetendő mezőgazdasági és nyersanyagbeszerzési hozzájárulás az előrelátottnál többet tett. á. tétel. Az illetményeknek az 1939. évi 12.000 M. E. és az 1940. évi 8.000 M. E. számú rendeletekkel történt felemelése, a legalább három családi pótlékban részesülő díjnokok és kisegítő szolgák lakáspénzének az utóbb említett rendelet alapján magasabb összegben való megállapítása, végül az a körülmény okozta, hogy az igénytadó családtagok, illetőleg az igényjogosultak nagyobb száma folytán az előirányzottnál több családi pótlékot és hadipótlékot kellett kifizetni. 5. tétel. A takarék- és csekküzletágban elhelyezett betétek emelkedésével kapcsolatban az esedékessé vált kamatok összege is emelkedett, az üzleti forgalom emelkedése folytán pedig az előirányzottnál több nyomtatvány került felhasználásra. 6. tétel. A forgalom emelkedésével kapcsolatban egyes helyiségek átalakítása és felszerelése vált szükségessé, ezenkívül az intézeti épületeken a számításba vettnél nagyobbmérvű tatarozási munkálatok végeztettek el. . 7. tétel. Egyes államokkal a takarék- és csekkszámla követelések végleges rendezése tárgyában kötött egyezmény végrehajtása folytán állt elő. 8. tétel. A postatakarékpénztár szervezete és ügyvitele tárgyában kiadott utasításnak megfelelően a tulajdonképpeni tiszta üzleti nyereség felét a külön tartalékalap gyarapítására kell fordítani. E tartalékalap az értékpapírok árfolyamában, valamint az ingatlanok és ingóságok, továbbá a beraktározott javak értékében beállott csökkenések fedezetére szolgál.