Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-646. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. III. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről

646. szám. / 259 A több-kiadásból esik az I. és II. a III. félévre (harmadra) 5,268.849 24,837.991 30,106.840 34 60 94 61,925.145 6,621.472 68,546.617 •33 & ^ als öl 23 33 9-8,653.458 P 50 f Indokolások és megjegyzések 1. íéíeí. Az üzemnek a költségvetés összeállítása alkalmával alapulvett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult foglalkoztatása folytán nagymértékben tovább emelkedtek a gyártási anyagokra és munkabérekre fordított s az egyéb üzemi kiadások, a megnövekedett kereslet okozta erősebb igénybevétel pedig továbbra is szükségessé tette az üzemi létesítmények és berendezések nagyobbmérvű javítását és felújítását. A nagyobb foglalkoztatás maga után vonta a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, illetve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás ós egyéb kiadások további emelkedését is. Növelte a túlkiadást az illetményeknek az 1939. évi 12.000. M. E., illetve az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel törtónt felemelése, valamint nyugdíjasok berendelése és az, hogy a munkások karácsonyi munkabér kiegészítése fejében kifizetett összegek is meghaladták az előirányzatot. Hozzájárult még a túlkiadáshoz az is, hogy az üzemi épületeknek és a személyzeti lakóházaknak javítása a számítottnál több költséggel járt s hogy a vasúti menetdíj kedvezmények váltsága címén fizetett átalány az ország vasúthálózatának növekedése arányában felemeltetett. Túlkiadást okoztak ezenkívül a gyárak műszaki könyvelésének átszervezésével kapcsolatban bevezetett Hollerith-rendszerű lyukkártya-könyvelőgépek bérleti és üzembentartási költségei. 2. tétel. A budapesti gépgyár repülőműhelyének építése s a diósgyőri újgyár raktárainak bővítése folytatódott. A budapesti gépgyárban emellett az óbudai Árpád Dunahíd létesítésével kapcsolatban a vasszerkezetek előrajzolása céljából jegyezőcsarnok, a diósgyőri vas- és acélgyárban pedig szivattyúgépház építése és ugyanitt a durva hengermű bővítése vált szükségessé. Az új, valamint a már korábban létesült műhelyeket és épületrészeket gépi berendezéssel és felszereléssel is folyamatosan el kellett látni. A diósgyőri vas- és acélgyárban ezenfelül az elektromos elosztó kábelhálózatot és kapcsolóberendezést ki kellett bővíteni s az acélöntödénél homokelőkészítő berendezést kellett létesíteni. Abból a célból továbbá, hogy az üzem vaséreszükségletét minél nagyobb mértékben lehessen belföldi vasércből fedezni, a visszacsatolt licei vasércbánya a hozzátartozó bányászati jogokkal együtt megvásároltatott. Ezenkívül tovább folyt a nagyobb munkáslétszám miatt Diósgyőrött szükséges újabb kétemeletes munkáslakóház építése, valamint a diósgyőri társpénztár hozzájárulásával emelt kórházépületek felszerelése s végül több kisebb beruházás is szükségessé vált. Megjegyzendő, hogy úgy a fenti előirányzat nélküli kiadás, mint az előző tétel alatt említett túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 122,905.153 P 35 f több bevételben teljes fedezetet talál. 33*