Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-646. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. III. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről
646. szám. 205 A több-kiadásból esik az I, és II. a III. félévre (harmadra) «I * 2,502.924 3,855.489 560.000 ** 65.261 420.000 4,725.972 1,495.336 24.815 13,458.320 290-000 3,931.905 2,004.609 9ö 10 ! *fl os a « 1 a5S Indokolások és megjegyzések 1. tétel. A pestszentlőrinci állami lakótelep egyes épületeinek szükségessé vált. tatarozása, másrészt e lakótelep vízmüvének céljaira használt gépolaj beszerzési árának emelkedése idézte elő. 2. tétel. Az önkormányzatok által a munkanélküliség enyhítése érdekében készített szociális munkaterv megvalósítása során mutatkozó hiányokat — szociálpolitikai okokból — a kincstárnak folytatólagosan vállalni, az elemi csapások által sújtott, valamint a katonai szolgálat következtében kereseti lehetőségeiben megrövidített ínséges lakosság téli ellátását nagyobbarányú közmunkák megindítása útján biztosítani, végül a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulás miatt keresetüktől elesett mezőgazdasági vagy ipari munkásokat és kisiparosokat támogatni kellett. A városi és községi munkanélküliek foglalkoztatása az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is az ínségakció keretében történt. A vármegyei és városi törvényhatóságok első tisztviselői felhívattak arra, hogy a munkanélküliség enyhítését célzó kiadások fedezésére kiutalt államsegélyből elsősorban olyan helyi munkaalkalmakról gondoskodjanak, melyek a kereset kiegészítésére, pótlására szoruló igényjogosultakat a távolabbi községekben is munkaalkalmakhoz segítik. A kiutalt államsegélyt a fenti irányelv szemmeltartása mellett a szükségletnek megfelelő arányban kellett szétosztani az egyes közületek között. A keresetkiegészítés, illetőleg pótlás munkaalkalmak vagy kamatmentes kölcsönök nyújtásából, vagy pedig időleges munkaképtelenség esetén segély juttatásából állott. A kölcsönök visszafizetésének módozatait a törvényhatóság első tisztviselője állapította meg. A költségvetési időszak III. harmadában kiutalt 13,458.320 P 10 f-ből a kárpátaljai terület ínségenyhítő akciójára 185.649 P 10 f, a törvényhatósági jogú és megyei városok ínségenyhítő akciójára 27.861 P, a »Falu« Magyar Gazda és Földmíves Szövetség női szakosztálya által vezetett tejakció céljaira 26.000 P, az elemi csapásoktól sújtott és a katonai szolgálat következtében kereset nélkül maradt lakosság téli ellátásának biztosítására 4,218.810 P, a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulás miatt keresetüktől elesett mezőgazdasági vagy ipari munkások támogatására 7,531.000 P, az Országos Nép- és Családvédelmi Alapnak pedig 1,469.000 P utalványoztatott. 3. tétel. A jótékonycélú állami sorsjátéknak a pénzügyminiszter által átengedett tiszta jövedelméből a számadási időszak III. harmadában 102 jótókonycélú egyesület ós intézmény részesült segélyben. 4. tétel. A háború következtében hazánkba érkezett mene* küjtek elhelyezésének, ellátásának és gyógykezeltetésének költségeit folytatólagosan utalványozni kellett. 5. tétel. Az árvizek és belvizek pusztítása által okozott károk miatt a károsultakat folytatólagosan anyagi támogatásban kellett részesíteni. * Az 1939—1940. számadási időszak II. féléve (harmada) végén kimutatott 3,814.161 P 92 f túlkiadásból 1,311.237 P 35 f az 1940: XXIII. t.-c. alapján létesült Országos Nép- és Családvédelmi Alap terhére számoltatott át. ** Az 1939—1940. számadási időszak II. féléve (harmada) végén kimutatott 137.076 P 50 f előirányzat nélküli kiadásból 71.815 P az 1940: XXIII. t.-c. alapján létesült Országos Nep- és Családvédelmi Alap terhére számoltatott át.
