Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

645. szám. 169 korona, 1210 pengő ; ha 25 korona, 1250 pengő ; ha 26 korona, 1290 pengő ; ha 27 korona, 1330 pengő ; ha 28 korona, 1370 pengő ; ha 29 korona, 1410 pengő ; ha 30 korona, 1450 pengő. A javaslat szerint a térités megállapításának alapjául az ingatlan átlagos kataszteri tiszta jövedelmét kell venni, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy az azonos mívelési ághoz tartozó ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének együttes összegét el kell osztani az illető mívelési ághoz tartozó ingatlanok holdszámával. Ha a javaslat az egész ingatlan együttes kataszteri tiszta jövedelmének az átlagát venné alapul, az eljárás, illetőleg az ellenérték kiszámítása egyszerűbb lenne ugyan, ez a számítási mód azonban azt eredményezné, hogy az alacsonyabb kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok és a földadó alá nem eső ingatlanok a magasabb kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanok átlagos kataszteri tiszta jövedelmét is lényegesen — legtöbb esetben a határérték alá — csökkentenék. Ez pedig gyakorlatilag azt jelentené, hogy a térítés kiszámításában egyes határértéknél magasabb kataszteri tiszta jövedelemmel bíró ingatlanok átengedése esetében is a magasabb szorzószámot kellene alkalmazni. A javaslat a házadó alá eső ingatlanokért járó térítés alapjául a házadóalapot fogadja el. A 72.000/1942. VII. P. M. számú rendeletben megállapított kulcs helyett a javaslat egységes számítási kulcsot — a házadóalap összegének minden pengője után 10 pengőt — állapít meg. A hivatkozott rendelettől való kisebb eltérést indokolja az a körülmény, hogy a javaslat értelmében csak azok a házak jelölhetők ki átengedésre, amelyek mező- vagy erdőgazdasági üzemhez tartoznak, illetőleg ezek részei. Az ezekért a házakért járó térítést pedig — a már kialakult bírói gyakorlatnak is megfelelően — helyesebb nem lakbér haszonértékük, hanem üzemi hasznavehetőségük figyelembevételével megállapítani. A mezőgazdasági ingatlanok kataszteri értékében — a házadó alá eső épületek és a mezőgazdasági ipari üzemek kivételével — azoknak az alkotórészeknek és tartozékoknak az értéke is benne van, amelyekre a végrehajtási árverés hatálya kiterjed. Ebből valójában az következnék, hogy az ingatlanokon lévő olyan épületekért, amelyek sem házadó alá nem esnek, sem mezőgazdasági ipar céljára nem szolgálnak, azaz a kizárólag mezőgazdaság céljára szolgáló épületekért külön térítést nem kellene megállapítani — különös figyelemmel arra is —- hogy ezek az épületek a már többször hivatkozott 72.000/1942. VII. P. M. sz. rendelet szerint a vagyonadó szempontjából sem tárgyai külön értékelésnek. Tekintettel mégis arra, hogy az egyes birtokok értékét és használhatóságát lényegesen emelik a rajta levő épületek és építmények, a javaslat 5. §-ának (2) bekezdése ezekért is külön térítés fizetését rendeli el. A bekezdés szerint a mezőgazdasági ingatlanokért járó térítés összegét — ha az ingatlanon épületek vannak — az épületek hasznavehetőségének és állapotának figyelembevételével, amennyiben az ingatlan kiterjedése a 100 kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 20%-kal, ha 100 kataszteri holdnál nagyobb, de az 1000 kataszteri holdat nem haladja meg, legfeljebb 15%-kal, ha pedig az 1000 kataszteri holdat meghaladja, legfeljebb 10%-kaI lehet felemelni. Mint a mezőgazdasági ingatlanokért járó térítés megállapításánál általában, a javaslat itt is a jövedelmezőség (hasznavehetőség) síkján mozog. Ez abban nyilvánul meg, hogy egyrészt a mezőgazdasági ingatlanok jövedelmezősége alapján megállapított térítéshez viszonyítva, másrészt az egyes birtokcsoportok jövedelmezőségének és épületszükségletének figyelembevételével, egymástól eltérő kulcsot állapít meg legfelső határként. A birtokcsoportok megjelölése a gazdaságok üzemi természetére tekintettel vétetett fel s abból indul ki, hogy az épületállomány a föld értékéhez viszonyítva a kisebb birtokoknál nagyobb értékhányadot jelent. Ezt nemcsak a vonatkozó tudományos irodalom hangsúlyozza, hanem a gyűjtött Képviselőházi iromány. 1939—1944. VIII. kötet. , •*•">•.* 22