Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-640. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az 1914-1918. évihadikölcsönök rendezéséről" szóló 547. számú törvényjavaslat tárgyában
640. szám. 121 klíringszerződés alapján a cseh-szlovák hatóságok a lombardtartozások egy részét behajtották. Előfordult az is, hogy a szlovák és magyar klíringhivatal között létrejött megállapodás alapján a magyar klíringhivatal is behajtott ilyen követeléseket. Méltánytalan lenne azokat, akik tartozásukat már kiegyenlítették, még azzal is sújtani, hogy a hadikölcsönkötvényeik névértékéből a lombardtartozás összege levonásba hozassék. A 7. §-hoz ; Az együttes bizottság e szakaszt a következő új szövegben fogadta el: »Az 1100/1929. P. M. számú rendelet 38. §-ának rendelkezései szerint külön felosztási alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelése során készpénzben történő beváltást-, illetőleg új államadóssági címleteket csak azok igényelhetnek, akik az »Élet- és járadékbiztosítások felosztási alapjá«-ból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényét a pénzügyminiszter által megállapított határidőben beszolgáltatják. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az említett alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelését és az alap felosztását — az 1928 : XII. t.-c. 24. §-ában foglalt rendelkezéstől eltérően is — rendeleti úton szabályozza; felhatalmaztatik az igaz ságügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértően rendelettel szabályozza az említett felosztási alapból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényeinek bírói megsemmisítését.« A külön felosztási alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelése esetén a pengőre szóló államadóssági címleteket kellene az érdekeltek között szétosztani. Megállapítást nyert, hogy a szétosztásnál az igény jogosultság alapját kizárólag a készpénzben történt kiutalásra vonatkozó utalvány-szelvény beszolgáltatása képezheti. A szelvények beszolgáltatásának érthető okokból határidőn belül kell megtörténnie, amelynek elmulasztása az igényjogosultság elvesztését vonja maga után. Ez a rendelkezés azonban a bírói megsemmisítési eljárás kizárásával járna, ami egy sarkalatos jogelven ütne rést. Módot kell tehát találni arra, hogy a záros határidőn belül legyen a bírói eljárás lefolytatható, illetőleg, hogy a szóbanforgó fizetési utalvány-szelvények bírói megsemmisítése külön eljárás szerint történjék. A 10. §-hoz. Az együttes bizottság e szakaszt a következő új szövegben fogadta el: »Az 1928. : XXXIII. törvénycikk 14. §-a, illetőleg az 1929. : XXXV. törvénycikk alapján — a jogi személyek kizárásával — csak azt á természetes személyt lehet támogatásban részesíteni, aki a jelen törvény hatálybalépése előtti három évben legalább egy ízben ilyen támogatásban már részesült. Támogatásban lehet részesíteni azt a belföldön lakó természetes személyt is aki az 1940. évi augusztus hó 30. napján a román királyság, illetőleg az 1941. évi április hó 1. napján az egykori jugoszláv királyság területén lakott és hadikölcsönkötvénye alapján támogatás iránt az 1942. évi június hó 30. napja előtt — a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályoknak megfelelő — kérelmet terjesztett elő. Támogatásban lehet részesíteni a hadikölcsönkötvény eredeti szerzőjének halála után annak házastársát, kiskorú gyermekét, szülőjét, ha a hadikölcsönkötvény eredeti szerzője az első vagy második bekezdésben foglaltak alapján a halálát megelőző három évben legalább egy ízben ilyen támogatásban már részesült. A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.« Az eredeti szöveg szerint az 1942. évtől kezdődőleg csak azt a természetes személyt lehetett volna támogatásban részesíteni, aki a törvény hatálybalépése előtt ilyen támogatásban már részesült. Megállapítást nyert, hogy az erdélyi és Kép viselő kázi irwnány. 1S>3V—1W4. VIII. köúeii, 16
