Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-639. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről" szóló 633.számú törvényjavaslat tárgyában

116 639. szám. A kísérlet büntetendő. Nem büntethető, aki az előnyt a közhivatalnok követelésére adta vagy ígérte, ha vonakodása esetére jogtalan hátránytól tarthatott. Ajándék tiltott követelése és elfogadása. 4. §. Az a közhivatalnok, aki — a 2. §. esetén kívül —• hivatali vagy szol­gálati működésével kapcsolatban meg nem engedett személyes vagy vagyoni előnyt követel, vagy » elfogad olyan személyes vagy vagyoni előnyt, amely hivatali vagy szolgálati működését a közérdek kárára befolyá­solhatja, vagy egyetért az ilyen előny elfogadójával, vétséget követ el és büntetése két évig terjedhető fogház. Az első bekezdésben meghatározott cselekményért a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott közhivatalnok — a bírót és a vádhatóság tagját minden esetben ideértve — öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kísérlet úgy az első, mint a máso­dik bekezdés esetében büntetendő. Befolyással üzérkedés. 5. §. Aki a maga vagy más részére vagyoni előnyt követel vagy fogad el avégett, hogy valódi vagy színlelt be­folyását valamely hatóságnál vagy köz­hivatalnoknál magánérdek előmozdí­tására érvényesítse, vétséget követ el és büntetése egy évig terjedhető fogház. A kísérlet büntetendő. A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatal­vesztés és a politikai jogok gyakor­latának felfüggesztése, ha a befolyásá­val üzérkedő a cselekmény elkövetésekor azt ál­lítja vagy azt a látszatot kelti, hogy közhivatalnokot fog megvesztegetni (1. §.) vagy tiltott módon megajándé­kozni (3. §.), vagy a cselekmény elkövetésekor vagy be* folyásának érvényesítésekor magát közhivatalnoknak, az országgyűlés, törvényhatósági bizottság, városi vagy községi képviselőtestület tagjának adja ki, egyenruhát, jelvényt, címet, rangfokozatot, rendjelet vagy dísz jelet jogtalanul használ (1930 : III. t.-c. 82., 83. §.), vagy a cselekményt üzletszerűen követi el: Ez a §. nem érinti az 1937: IV. tör­vénycikknek az ügyvédi hivatás gya­korlására vonatkozó rendelkezéseit. A vagyoni előny elkobzása. 6. §. El kell kobozni azt a dolgot, amely az 1—5. §-ok eseteiben az adott vagyoni előny tárgya volt, még­pedig akkor is, ha az ellen, aki abban részesült, bűnvádi eljárást nem lehet megindítani vagy folytatni. Ha az adott vagyoni előnynek nem dolog volt a tárgya, vagy ha a dolog elkobzását nem lehet elrendelni vagy foganatosí­tani, azt, aki a vagyoni előnyben részesült, az előny értékének meg­fizetésére kell kötelezni. Ha a bűnvádi eljárást senki ellen sem lehet megindítani vagy folytatni, az elkobzás, illetőleg az előny "értéké­nek megfizetése tárgyában a királyi ügyészség indítványára az a királyi törvényszék jár el, amelynek területén az előny tárgya van vagy amelynek területén az előny értékének megfize­tésére köteles személy lakik vagy tar­tózkodik ; az eljárásra a bűnvádi per­rendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 477. §-ának 2—6. bekezdései meg­felelően irányadók; az eljárás mindig a polgári büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. A 3. §. harmadik bekezdésének és az 5. §. eseteiben az, aki a vagyoni előnyt adta, attól, aki abban része­sült, az előny értékét visszakövetelheti, tekintet nélkül arra, hogy a vagyoni előny tárgyát elkobozták-e, vagy pedig a kötelezettet az előny értékének az állam javára való megfizetésére köte­lezték-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom