Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-639. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről" szóló 633.számú törvényjavaslat tárgyában

639. szám. 113 A 4. §-hoz. A bizottság úgy határozott, hogy a §. második bekezdését törli s helyette a §. utolsó bekezdéseként a következő rendelkezést veszi fel: »A kísérlet úgy az első, mint a második bekezdés esetében büntetendő.« A javasolt szöveg világosan kifejezésre juttatja, hogy nemcsak az első bekezdésben meghatározott két évig terjedhető fogházzal büntetendő vétségnek, hanem az eddigi harmadik bekezdésbe ütköző — öt évig terjedhető fogházzal büntetendő — vétségnek kísérlete is büntetendő. Az 5. §-koz. A bizottság a javaslat 5. §-ának harmadik bekezdése tizenharmadik sorában a »közhivatalnoknak« szó után a következő szövegrészt vette fel: »az országgyűlés, törvényhatósági bizottság, városi vagy községi képviselőtestület tagjának«. Gyakorlati esetek győzhetnek meg arról, hogy nemcsak a közhivatali állás tekintélye, hanem az országgyűlésé, a törvényhatósági bizottságé és a városi vagy községi képviselőtestületé is megkívánja a §-ban meghatározott üzelmekkel szemben a fokozott büntetőjogi védelmet. A bizottság a javaslat 5. §-át a következő új negyedik bekezdéssel egészítette ki: »Ez a §. nem érinti az 1937 : IV. törvénycikknek az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit«. A bizottsági tárgyalás során az 5. §-sal kapcsolatban felmerült az a kérdés : vájjon az ügyvédi hivatás teljesítése milyen feltételek mellett eshetik a §. rendelkezése alá, továbbá a bíróságok nem fogják-e általában ügyfélnek hatóság előtt, díjazásért való képviseletét magánérdek vagyoni előnyért való és így az 5. §. szerint büntetendő előmozdításának tekinteni s ennélfogva nem kellene-e az ügyvédi hivatás szabadsága érdekében külön, kivételező rendelkezést illeszteni a javaslatba. A bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy e tárgyban a javaslat szövege nem szorul újabb jogszabállyal való kiegészítésre, hanem elegendő a figyelmet felhívni az 1937 : IV. t.-c. idevágó rendelkezéseire. Az 1937 : IV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartás 75. §-a értelmében az ügyvéd jogosult az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkeszteni és ezért díjazást követelni. Az ügyvédség törvényszerű gyakorlását a javaslat nem érinti, ez már abból az általános büntetőjogi elvből következik, amely szerint nem jogellenes és így büntetőtörvénybe sem ütközhetik annak cselekménye, aki nem tesz mást, mint megengedett hivatását szabályszerűen folytatja. Ugyanez okból nem »befolyással üzérkedés« például az sem, ha valaki mint alkalmazott, vagy megbízott fizetésért vagy más ellenértékért a munkaadó vagy a megbízó ügyeiben hatóságoknál jár el. A bizottság a javaslat 7. és 8. §-ai sorrendjét felcserélte, ennek következtében a 7. §-ból 8. §. lesz, a régi 8. §-ból pedig új 7. §. A 7. és 8. §. sorrendjének felcserélése annak a megfontolásnak alapján történt, hogy az eredeti javaslat 8. §-a, amely az 1938 : XIX. t.-c. 174. §-ának módosítását tartalmazza, logikailag előbbre való az eredeti 7. §-nál, amely az egész törvénynek módosított szövegében -való kiterjesztését rendeli el. A bizottság a régi 8. §. második bekezdésében a »szóval vagy tettel« szó helyett a következő szövegrészt vette fel: »becsületében megsérti«. Ennek folyományaképpen a §. 9. sorában a »bántalmazással« szó elől az »ilyen« szót kihagyta. A bizottság a szóval bántalmazás kifejezése helyett a »becsületében megsérti« kifejezést a könnyebb érthetőség és határozottabb tartalom miatt tartotta szükségesnek felvenni. A 10. §-hoz. A bizottság a javaslat 10. §-a első bekezdésének utolsó mondataként a következő szövegrészt vette fel: »Ugyanez áll a törvényhatóságok igazoló választmányai által tárgyalt ügyekben elkövetett hamis tanúzásra is«. Képviselőházi iromány. 1939—1944. Vin. kötet. 15