Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről
98 635. szám. feltételei egyébként hiányoznak, a pénzügyminiszter a vagyon felosztását rendeli el. (2) Ha a biztosító egyesület további eredményes működésének feltételei megvannak, a gondnok a biztosító egyesület belföldi tagjait közgyűlésre Hívja ősszé vagy más módon nyilatkozattételre hívja fel avégből, hogy döntsenek, vájjon a jóváhagyott megállapodás szerint őket megillető vagyont felosztani kívánják-e vagy pedig a vagyonnal önálló új biztosító egyesületet kívánnak-e alakítani. A közgyűlésen a gondnok elnököl, illetőleg a nyilatkozatokat a gondnok gyűjti össze. Az egyesület alakítása, illetőleg a vagyon felosztása kérdésében a közgyűlésen megjelent, illetőleg a nyilatkozatot tett tagok egyszerű szavazattöbsége dönt. (3)Amennyiben a biztosító egyesület belföldi tagjai a vagyon felosztása helyett a vagyonnal új biztosító egyesület alakulását határozzák el, az új egyesület alakulására az alaprendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A gondnok a rendelkezése alatt álló vagyont az új egyesület alapszabályainak jóváhagyása után az egyesület vezetőségének elszámolás mellett átadja. (4) Amennyiben a biztosító egyesület belföldi tagjai a vagyon felosztását határozzák el, a közgyűlésen egyúttal felszámolókat küldenek ki. Ha a tagok közgyűlés tartása nélkül határoznak vagy a felszámolást a pénzügyminiszter rendeli el, a felszámolókat a gondnok rendeli ki. (5) Az új egyesület megalakulásáról és a vagyonnak az új egyesület részére megtörtént átadásáról, illetőleg a vagyon felosztásáról a gondnok a pénzügyminiszternek jelentést tesz. 4. §. Az egyesület belföldi tagjai többségének kívánságára a pénzügyminiszter megengedheti, hogy a belföldi biztosítottak összessége valamelyik belföldi biztosító egyesületbe (belföldön működő biztosító magánvállalatba) biztosítottként úgy lépjen be, hogy a megosztás útján reá eső vagyont az új biztosító veszi át. Ilyen esetben a belépő tagok jogait és kötelezettségeit a felek megállapodása szabályozza. A megállapodás érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. 5. §. (i) s Felszámolás esetében a felszámolás költségeinek kiegyenlítése után — ideértve a felszámolóknak a pénzügyminiszter által megállapított költségét és díját is — a járuléktartalék fedezetére szolgáló vagyontárgyakat járuléktartalékaik arányában a belföldi tagok között kell felosztani. Az egyéb vagyonból a belföldi hitelezőket kell kielégíteni; a felesleg hovafordítása iránt az alapszabályok rendelkezéseinek és a tagok méltányos érdekeinek lehető figyelembevételével a pénzügyminiszter határoz. (2) Ha a vagyon a belföldi hitelezők teljes kielégítésére nem elegendő, a hitelezőket a csődtörvényben foglalt elvek figyelembevételével kell kielégíteni. (3) A felszámolást a gondnok ellenőrzi. Amennyiben a felszámolás során vita támad abban a kérdésben, hogy a tagság címén jár-e kielégítés vagy milyen mértékű kielégítés jár, úgyszintén abban a kérdésben, hogy a hitelezőnek a (2) bekezdés értelmében milyen mértékű kielégítés jár, bírói út kizárásával a pénzügyminiszter végérvényesen határoz. 6. §. A gondnok díjazását az egyesület belföldi vagyontömegének terhére a pénzügyminiszter állapítja meg. Tisztének teljesítése után a gondnokot a pénzügyminiszter menti fel. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Budapest, 1942. évi január hó 27-én. Bárdossy László s. k., ra. kir. miniszterelnök.
