Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről

635. szám. 95 7. §. A pénzügyminiszter méltánylást érdemlő esetben megengedheti, hogy biztosító egyesület járuléktartalékát az Országos Központi Hitelszövetkezet tagintézeténél helyezze el. 8. §. A pénzügyminiszter a biztosító egyesületet az alaprendelet 33. §-ának (2) bekezdésében megkívánt felhívás kibocsátása nélkül is feloszlathatja és felszámolhatja, ha előrelátható, hogy határozatképes közgyűlést akár az összehívásra jogosult személyek hiánya vagy tartós akadályoztatása, akár pedig a tagok csökkent érdeklődése vagy csekély száma miatt nem tudnak tartani és a késedelem a közérdek kárával járna. A pénzügyminiszternek a feloszlatást elrendelő határozata ellen a biztosító egyesület ilyen esetben is a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal fordulhat. 9. §. Az alaprendelet 33. §. (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a pénzügyminiszter a biztosító egyesület feloszlatása helyett az egyesület ügyintéző szerveinek a működését függesztheti fel, abban az esetben, ha kilátás van arra, hogy új ügyintéző szervek az egyesület jogszabályszerű működését biztosítani tudják. Ilyen esetben a pénzügyminiszter az egyesület ügyeinek vitelére gondnokot rendeki. A gondnok feladata az alapszabályoknak megfelelően gondoskodni az egyesület új ügyintéző szerveinek megválasztásáról, illetőleg kirendeléséről. Az új ügyintézőszervek megválasztásáig (kirendeléséig) az illető szervek ügykörét a gondnok látja el. A gondnok működésére egyébként az alaprendelet rendelkezései az irányadók. 10. §. (1) Ha a biztosító egyesületet az alaprendelet 36. §-a alapján a belügyminiszter oszlatja fel, az egyesület felszámolását a pénzügyminiszterrel egyetértve kirendelt hatósági biztos mint felszámoló végzi. (2) Ha a belügyminiszter a feloszlatott biztosító egyesülethez hatósági biztost nem rendel ki, a pénzügyminiszter a felszámolás lebonyolításával felszámolót bíz meg. (3) Az alaprendelet hatálybalépése előtt már feloszlatott, vagy Önként feloszlott oly biztosító egyesülethez, amelynek megmaradt vagyonát járadék vagy más biztosítási szolgáltatás terheli, a pénzügyminiszter félszámolót rendelhet ki. 11. §. (1) Ha a biztosító egyesület működését elfogadható indokból ideiglenesen szüneteltetni kívánja, erre a pénzügyminisztertől engedélyt kell kérnie. (2) Azt a biztosító egyesületet, amely működését pénzügyminiszteri engedély nélkül egy évnél hosszabb időn át szünetelteti, a pénzügyminiszter feloszlathatja. (3) Ha az előző bekezdés alapján feloszlatott egyesület vagyona tekintetében igényjogosult tagok nem állapíthatók meg, a pénzügyminiszter az egyesületi vagyon jótékony célra fordítását rendelheti el. 12. §. Az alaprendelet 8. §-ának (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a pénzügyminiszter felszámolás elrendelése helyett megengedheti, hogy az egyesület más biztosító egyesületbe olvadjon be. 13. §. (1) Ha a biztosító egyesület megválasztott önkormányzati szervei az egyesület zavartalan működéséről gondoskodni nem tudnak, a pénzügyminiszter a tagok érdekeinek megóvására és az esetleg szükségesnek mutatkozó hatósági vizsgálat elvégzésére miniszteri, illetőleg hatósági biztost rendelhet ki. A kirendelt biztos jogkörét a pénzügyminiszter a kirendelő határozatában állapítja meg s a biztost felruházhatja azzal a jogkörrel is, hogy az egyesület intézőszerveinek jogkörét egészben vagy részben gyakorolja. (2) Ha az egyesület zavartalan működését az (1) bekezdésben foglalt intézkedésekkel sem lehet biztosítani, a pénzügyminiszter az alaprendelet 33. §-a, illetőleg a jelen rendelet 8. §-a értelmében jár eL