Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről

m 635. szám. •'-'y •;} HARMADIK RÉSZ. Vegyes rendelkezések. 40. §. (i) A jelen rendelet hatálybalépésekor már működő olyan egyesület, amely egyéb alapszabályszerű tevékenysége mellett biztosítási ügyletekkel is foglalkozik, a jövőben csakis mint önsegélyző egyesület (39. §) folytathat«biztosításszerű működést és e működése tekintetében is a felette egyébként felügyeletet gyakorló belügy- vagy más szakminiszter ellenőrzése alá tartozik. Az ilyen egyesületek tekintetében is a 39. § (3)—(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett egyesület a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint szándékozik a jövőben működni, köteles biztosítási tevékenysége tekintetében a 18. §-ban szabályozott módon külön önálló biztosító egyesületté átalakulni. (3) A jelen § rendelkezései alól a m. kir. minisztérium kivehet egyes olyan egyesületeket, amelyeknek tagjai kizárólag közszolgálati, közüzemi alkalmazottak vagy valamely állami intézet vagy vállalat alkalmazottai. Az ilyen kivett egyesület biztosítási tevékenységét önsegélyző egyesületté (39. §) vagy biztosító egyesületté (1. §) átalakulás nélkül is folytathatja s ennek a működésének tekintetében is a belügyminiszter és az illetékes szakminiszter felügyelete alatt áll. Az ilyen egyesülettel szemben a szakminiszter hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek a biztosító egyesületekkel szemben a jelen rendelet értelmében a pénzügyminisztert illetik meg. 41. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki mint a tisztikar, választmány, számvizsgálóbizottság vagy esetleg egyéb önkormányzati szerv tagja, olyan biztosító egyesületnek minősülő (1. §) egyesület ügyvitelében működik közre, amely láttamozott, illetőleg jóváhagyott alapszabályok nélkül vagy ilyenek rendelkezésétől eltérően szed járulékokat vagy nyújt szolgáltatásokat. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. t.-c. rendelkezései irányadók. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a első bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a pénzügyminisztert kell tekinteni. 42. §. A pénzügyminiszter a jelen rendelettel szabályozott kérdésekben a Biztosítási Szaktanács véleményét meghallgathatja. 43. §. A jelen rendelet értelmében a pénzügyminiszter határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézhető panaszt a pénzügyminiszternél kell benyújtani. A panasz felett a közigazgatási bíróság az 1923 : VIII. t.-c. 7. §-a szerint alakított tanácsban dönt. 44. §. A biztosító egyesület felszámolásának módját (33. §), úgyszintén a zárlat és gondnoki kezelés (33., 34. §) szabályait a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 45. &' Azok a már működő és biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek, amelyek a 3. § (1) vagy (3) bekezdésében szabályozott működést szándékoznak a jövőben folytatni, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt kötelesek alapszabályaikat az illetékes hatóság útján újabb miniszteri láttamozásra felterjeszteni és igazolni, hogy a rendelet hivatkozott bekezdéseiben foglalt feltételek velük szemben fennállanak.