Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről

635. szám. 85 első ízben a pénzügyminiszter által kitűzött időpontra vonatkozóan kell elvégeztetnie. (3) A jelen rendelet hatálybalépése után megalakuló biztosító egyesületek közül azoknak, amelyek megalakulásuk alkalmával tagjaik javára tagsági éveket számítanak be, már megalakulásukkor járuléktartalék kimutatására kötelesek, ezért a vizsgálatot elsőízben a megalakulás időpontjára vonatkozóan kell teljesíteniük. Az ily első ízben történt vizsgálatok részletes számításait, a szakértőnek a számítás helyességét igazoló aláírásával ellátva, a biztosítástechnikai működési terv benyújtása alkalmával kell a pénzügyminiszterhez felterjeszteni. (4) Ha az egyesület a 16. '§. (2) bekezdése értelmében tagjaitól átlagos járulékot szed, az (1) bekezdésben megszabott szakértői vizsgálatnak mindenkor arra is ki kell terjeszkednie, hogy az átlagos járulék a járuléktartalék kiszámításánál alapulvett adatok figyelembevételével is elégséges-e. (5) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésben megszabott szakértői igazolást elengedheti annál a biztosító egyesületnél, amely a járulékokat ós járuléktartalékokat kizárólag a 17. §. alapján kiadott táblázatok alkalmazásával állapítja meg, de az ily biztosító egyesület is köteles mindazokat az adatokat és részletes számításokat a pénzügyiniszteihez felterjeszteni, amelyeknek alapján a járulékokat és járulék! aitalék okát megállapították. 24. §. (1) Ha az előző §. szerint teljesített vizsgálatok alapján megállapítást nyeit, hogy a jáiuléktartalék fedezetéül szolgáló vagyon értéke a biztosítástechnikailag szükséges járuléktartaléknál kevesebb, a biztosító egyesületnek a hiányt egyéb vagyonából kell pótolnia. Amennyiben a biztosító egyesület ily egyéb vagyonnal nem rendelkezik, bevételei és kötelezettségei között a biztosítástechnikai egyensúlyt az alapszabályaiban foglalt rendelkezés szerint rendszerint biztosítási kötelezettségeinek leszállításával, vagy a járulékok felemelésével kell a legközelebbi zárószámadási év végéig helyreállítania. Ha a hiányt egyszeri pótjárulék kivetésével, vagy a járulék egy évre szóló felemelésével kívánják pótolni, erre vonatkozó határozatát a biztosító egyesület közgyűlése az alapszabályok módosítása nélkül hozhatja meg. Az ilyen közgyűlési határozatot azonban a pénzügyminiszter elé kell jóváhagyás végett terjeszteni. Tőkefedezeti rendszer alkalmazása esetén (12. §. (4) bek.) a jáiuléktartalék fedezeti hiányát a tagok közt való újabb felosztással és kirovással kell pótolni. A biztosítástechnikai egyensúly helyreállítására a pénzügyminiszter indokolt esetben haladékot engedélyezhet. (2) Ha a járuléktartalék fedezetében többlet mutatkozik, ezt a többletet külön alapba kell helyezni; ez az alap elsősorban a későbbi biztosítástechnikai vizsgálatok alkalmával esetleg jelentkező járuléktartalékfedezeti hiány pótlására szolgál. (3) Ha a vizsgálatok alkalmával megállapítják, hogy a járuléktartalék megállapításánál alkalmazott számítási alapok (statisztikai valószínűségi táblázatok, kamatláb) vagy biztosítástechnikai elvek mái nem megfelelőek, a biztosítástechnikai működési tervet a 16. §-ban foglaltak figyelembevétele mellett módosítani kell. (4) Azokban az években, amelyekben a járuléktartalékot biztosítástechnikailag nem vizsgálták felül, az évi zárószámadásokba a valósággal összegyűlt járuléktartalékot kell beállítani. Evégett a megelőző évi mérlegben kimutatott járuléktartalékhoz hozzá kell adni ennek a számítási alapul jóváhagyott kamatláb szerinti egy évi kamatait, úgyszintén a biztosítási kötelezettségek fedezésére szolgáló járulékrészleteket, az ezek után az illető évre számított kamatokkal együtt és az így nyert összegből le kell vonni az év folyamán teljesített biztosítási kötelezettségek összegét.