Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
58 548. szám. III. 20 évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a legalább egyemeletes új épületeket: a) a Kossuth Lajos-sugárútnak a Párisi-kőrúttól a Tisza Lajos-körútig terjedő szakaszán, b) a Petőfi Sándor-sugárútnak a Berlini-kőrúttól a Dugonics-térig terjedő szakaszán. IV. (i) Az I—-III. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltóteleknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. A kedvezményre igényt tartó új épület az építésügyi hatóság által megállapítandó telekmélységig — udvari szárnyépületek nélkül — építhető fel, mégis azzal az eltéréssel, hogy ha az épület homlokzatszélessége a 20 métert meghaladja, az építésügyi hatóság középszárny létesítését is engedélyezheti. Lépcsőház vagy liftkamra céljára középszárny az építésügyi hatóság külön engedélye nélkül is létesíthető, ha a szomszédos telektől legalább 3 méter távolságban van és az építésügyi hatóság által megállapított épületmélységet legfeljebb 3 méterrel lépi túl. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A gar szónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű Önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre.
