Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
52 548. mám. c) a Zombor-utcában, cl) a Brassó-utcának a Szigéti-örszágút és Gáray*utca közötti szakaszán, c) a Vitéz-ufccábaii> f) A Vas Gereben-utcának a Kassa- és br. Bánffy Dezső-utcák közötti szakaszán. .. . 'IV. ' ~ (i) Az 1 IIL pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg* ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az űj épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Gar szónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát- továbbá legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák -— ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból két garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az Összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem használható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 cm vastag betonburkolatot kell alkalmazni. 12. Az épületet cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből, vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köteles
