Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-598. Törvényjavaslat a kormányzóhelyettesről
598. szám. 499 viszonyítva jelentéktelen ; a javaslat ilyen jelentéktelen töredéknek tekinti az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának egyötödét meg nem haladó kisebbséget. Avégből, hogy az országgyűlésnek csak valóban komoly megnyilatkozását lehessen választási ténynek tekinteni, a §. az ülés lefolyásának bizonyos ünnepélyes rendjét kívánja meg s ehhez képest megszabja, hogy az együttes ülés megnyittassák, az ülés határozatképessége megállapíttassék és ha a kormányzó ajánlási jogával élt, a kormányzói kézirat felolvastassák. A 6. §-hoz. Ez a §. a választás utáni eljárást szabályozza. Minthogy a fent, az 1, §-nál kifejtettek szerint a kormányzóhelyettesi intézmény csak úgy illeszthető bele államéletünkbe, ha a kormányzó és a kormányzóhelyettes között a legteljesebb egyetértés fennállása biztosíttatik, természetesen nem lehet szó arról, hogy olyan személy lehessen kormányzóhelyettes, akivel a kormányzó nem kíván együttműködni. Épen ezért a kormányzóhelyettest választó együttes ülésnek kormányzóhelyettest választó határozata csak akkor lehet hatályos, ha a kormányzó a választást megerősítette. A megerősítés megtagadására vonatkozó jognak főként abban az esetben lehet gyakorlati jelentősége, amikor a kormányzó az ajánlási jogával nem él és így a személy kiválasztása tekintetében előzetesen befolyást nem gyakorol. Ahhoz, hogy a kormányzóhelyettes tisztét gyakorolhassa, á kormányzói megerősítésen felül még a kormányzóhelyettesi eskü letétele, a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének tör vény beiktatása és az erről szóló törvény kihirdetése is szükséges. Ezek a rendelkezések nemcsak a kormányzóhelyettesválasztás ünnepélyességét emelik, hanem egyúttal a kormányzóhelyettesi tiszt alkotmányos gyakorlásának a biztosítékai is. A kormányzóhelyettes esküjének szövegét a javaslat az 1920 : I. t.-c. 18. §-ának megfelelően állapítja meg azokkal az eltérésekkel, amelyek a két helyzet különbözőségéből önként folynak. Különösen kiemelendő, hogy a kormányzóhelyettes a kormányzó iránti hűségre is esküvel megerősített fogadalmat tesz. A jelen §. szerint a kormányzóhelyettesnek az esküt lehetőleg még a kormányzóhelyettest választó együttes ülésen, tehát a választás napján és lehetőleg a kormányzó jelenlétében kell letennie. Az az együttes ülés, amelyen a kormányzóhelyettes az esküt leteszi, bizottsági tárgyalás és vita nélkül nyomban határoz a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybe iktatása felől is. A 7. §-hoz. Ez a §. megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a kormányzóhelyettes a kormányzót a kormányzói hatalom gyakorlásában helyettesíti. A helyettesítésre akkor kerül sor, ha a kormányzót tisztének személyes ellátásában távollét, betegség vagy más ok akadályozza, továbbá ha a kormányzói tiszt megüresedik, ez utóbbi esetben addig, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi. A kormányzóhelyettes jogkörét a kormányaóhelyettesi intézmény neve és célja egymagában is meghatározza : a kormányzóhelyettes a kormányzót helyettesíti, tehát a kormányzói hatalomban foglalt minden jogot gyakorol. Ez az álláspont felel meg alkotmányunknak. Mint királyi helytartót, a nádort is a királyi hatalomban foglalt összes jogok megillették, kivéve azokat, amelyeket csakis a megkoronázott király gyakorolhat. Az 1485. évi úgynevezett nádori cikkely 10. artikulusa szerint: »Decimo : Quod Regi am Majestatem sive in exercitu sive aliter extra Regnum agere si contingat, Palatínus ex officio debet in Regno semper esse LoCumtenens et cum aliquibus penes ipsum deputandis {quorum tarnen ipse caput et superior esse debet) omnia facere et exercere, quae Rex ipse posset et debere potest.« 63*
