Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-592. Törvényjavaslat a Berlinben 1940. évi július hó 20. napján kelt magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről
592, szám. 401 mást kell tőle kérniök. A konzul köteles a kérelemnek eleget tenni és vallomását írásban aláírásával és hivatali pecsétjével ellátva a hatóságoknak a részére megszabott határidőn belül megküldeni. (2) Ha valamely bűnügyben a hivatásos konzul személyes megjelenése az eljáró bíróság előtt az ország törvényei szerint elkerülhetetlen és kihallgatása lakásán nem eszközölhető, szolgálatból folyó akadályoztatása esetében a bíróság megállapodik vele a kihallgatás napjában és órájában és őt, amidőn a megállapított időpontban megjelenik, lehetőleg részletesen kihallgatja és nem tartja tovább vissza, mint ameddig az okvetlenül szükséges. (3) Hivatásos konzullal, mint tanúval szemben kényszerrendszabályok nem rendelhetők el; netalán felmerülő nehézségek diplomáciai úton nyernek elintézést. (i) A tiszteletbeli konzulok és a konzuli tisztviselők annak a Szerződő Félnek igazságszolgáltatási hatóságai előtt, amelynek a területén székhelyük van, tanúvallomás céljából megjelenni kötelesek. (5) A hivatásos konzuli tisztviselőnek szóló idézés nem tartalmazhatja büntetés vagy más kény szerrendszabály kilátásba helyezését meg nem jelenés esetére. (s) A konzulok és a konzuli tisztviselők, tekintet nélkül arra, hogy hivatásos vagy tiszteletbeli tisztviselők, hivatali ténykedésüket érintő tényekre vonatkozólag nem hallgathatók ki tanúként annak a kormánynak a beleegyezése nélkül, amely őket kinevezte. Nevezettek megtagadhatják a vallomástételt minden olyan kérdésre, amely hivatalos ténykedésükkel kapcsolatban áll. Jogosultak továbbá egyes okiratok vagy tárgyak kiszolgáltatását vagy felmutatását titoktartási kötelezettségükre utalással megtagadni. JCépv. iromány. 1939—1944. VII. kötet. Zeugnis verlangen. Der Konsul hat dem Verlangen zu entsprechen und den Behörden in der ihm bezeichneten Frist seine Aussage schriftlich, mit seiner Unterschrift und seinem Amtssiegel versehen, zuzustellen. (2) Ist in einer Strafsache das persönliche Erscheinen eines Berufskonsuls vor dem erkennenden Gericht nach den Landesgesetzen nicht zu umgehen und seine Vernehmung in der Wohnung untunlich, so soll im Fall seiner dienstlichen Behinderung das Gericht Tag und Stunde seiner Vernehmung mit ihm vereinbaren und ihn, wenn er zum vereinbarten Zeitpunkt erscheint, tunlichst umgehend vernehmen und ihn nicht länger zurückhalten, als es unbedingt erforderlich ist. (3) Gegen einen Berufskonsul als Zeugen dürfen keine Zwangsmassnahmen angeordnet werden ; etwa auftauchende Schwierigkeiten werden auf diplomatischem Weg. beseitigt werden. (4) Die Wahlkonsuln und die Konsularbeamten sind gehalten, vor den Gerichtsbehörden des vertragschliessenden Teils, in dessen Gebiet sie ihren Amtsitz haben, zur Ablegung eines Zeugnisses zu erscheinen. (5) Die Vorladung eines Berufsbeamten darf für den Fall des Nichterscheinens weder die Androhung von Strafen noch von anderen Zwangsmassnahmen enthalten. (e) Die Konsuln und die Konsularbeamten, ohne Rücksicht darauf, ob sie Berufs- oder Ehrenbeamte sind, dürfen über Vorgänge, die ihre amtliche Tätigkeit betreffen, ohne Genehmigung der Regierung, die sie ernannt hat, nicht vernommen werden. Die Genannten dürfen das Zeugnis über alle Fragen verweigern, die mit ihrer amtlichen Tätigkeit im Zusammenhang stehen. Sie sind ferner berechtigt, die Auslieferung oder die Vorweisung einzelner Urkunden oder Gegenstände mit Berufung auf ihre Geheimhaltungspflicht zu verweigern. 51
