Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-587. Törvényjavaslat a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról ésaz országgal egyesítéséről

368 587. szám. ződés következtében váltak a SzerbHorvát-Szlovén királyság állampolgáraivá^ az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal magyar állampolgárságukat hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik, ha az 1931. évi június hó 1. napja és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak. Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi. Az 1921. évi július hó 26. napja után jugoszláv állampolgárként született, teljesen árva vagy atyátlan árva az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja — s ha atyja később született, nagy atyja — az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi. Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére. Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője külföldi állampolgárságot az 1921: XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg. A jelen §. alapján visszaszerzett, illetőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941. évi április hó 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakítottság ideje alatt ellenséges magatartásával a magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett. 5. §. A minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozasa tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti. 6. §. A minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről — amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is — gondoskodhat ik. 7. §. A trianoni békeszerződés hatálybalépését megelőzően a visszacsatolt délvidéki területen fekvő önkormányzati testületek tulajdonában volt és az 1929 : IV. t.-c. 1. §-a értelmében az »Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona« elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lett és ma is ennek a jogi személynek tulajdonában álló ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését — bírói út kizárásával — a minisztérium rendelettel szabályozhatja. 8. §. A jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni. 9. §. Jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, amelyeket a jelen törvénnyel visszacsatolt délvidéki területekre vonatkozóan a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátottak, illetőleg tettek.