Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 363 pontból álló tárgysorozat tárgyalásánál egy meghívott érdekképviseleti szervezetnek öt kiküldöttje jelenik meg, de minden tárgyhoz csak egy-egy kiküldöttje, a kérdés szakértője szólhat hozzá, A gazdatársadalmi szervezeteken kívül, a fennmaradó tagsági helyekre személy szerint is meghívást nyernek a gazdasági élet egyes férfiai. E férfiaknak elsősorban a gyakorlati gazdák köréből kell kikerülni és pedig akként, hogy soraikban a kisgazdák is képviselve legyenek. A gyakorlati szakférfiakból összeállított Tanács mellett a végrehajtás folyamán gondoskodni kell arról, hogy a tudományos előmunkálatok, kutatások, rendszeres adatgyűjtések az ügyek tárgyalását megelőzzék s hogy e feladatok ellátására megfelelő szervezet álljon rendelkezésére. A hármas tagoltság, nevezetesen a tudományos előmunkálatok, a Tanács gyakorlati szakférfiai s a központi igazgatás kiküldöttjei hivatottak megteremteni a javaslat sok tekintetben újszerű rendelkezéseinek a gyakorlati életben való végrehajtásához az előfeltételeket. Büntető rendelkezések. A 38. §-hoz. A javaslat alapján kiadandó rendelkezéseknek a végrehajtását büntető szankciókkal is biztosítani kell. Ennek megfelelően a javaslat felhatalmazza a minisztériumot, illetőleg a földmívelésügyi minisztert, hogy rendeletének megszegését kihágássá nyilváníthassa. A kihágásokról szóló 1879 : XL. t.-c. 16. §-a értelmében a kihágásnak a büntetése nem haladhat túl tizenöt napi elzárást. A pénzbüntetések tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. A (s) bekezdésben foglalt rendelkezést indokolja a felelősség kérdésének fokozottabb tisztázása. A javaslat pontosan meghatározza azt a természetes személyt, akit a jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése miatt felelősségre kell vonni. Ezt a rendszert követi egyébként újabb jogszabályalkotásunk más helyen is, így pl. az 1932 : IX. t.-c. 7. §-ában, vagy az 1939 : II. t.-c. 214. §-ában. A 39. §-hoz. A 21—23. §-okban foglalt rendelkezések biztosítókot nyújtanak a mezőgazdasági termelés rendjének a megóvására. Előfordulhat azonban, hogy az ott foglalt rendelkezések alkalmazását nem kívánja meg a közérdek, mert a termelés érdekének a veszélyeztetése nem oly súlyos. Mégsem lehet azonban minden esetben szemet hunyni a 28—29. §-ok alapján kiadott rendelkezések megszegése előtt. Ezért a javaslat rendbüntetésnek a kiszabását teszi lehetővé, ami az elérni kívánt célt megfelelőbben szolgálja, mint a kihágási eljárás folyamatba tétele. Az utóbbit ugyanis a megtorlás szempontja vezeti, míg a rendbüntetés szorítás a megkívánt gazdasági tevékenységre. A javaslat a kiszabható büntetés nagyságára való tekintettel fórumként a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságát jelöli meg. Ennek határozata ellen az általános közigazgatási jogszabályok értelmében a földmívelésügyi miniszterhez van helye jogorvoslatnak. Vegyes és záró rendelkezések. A 40. §-hoz. Hogy a javaslat végrehajtásánál az eredményt meg lehessen állapítani, továbbá hogy a végrehajtásban felmerülő hibákat észlelni s ennek megfelelően a munkatervben meghatározott célkitűzéseket, azok végrehajtásának módját vagy ütemét módosítani lehessen, szükség van adatszolgáltatásra a kedvezményben részesített személyek, vállalatok, vagy üzemek részéről. Sőt, az adatszolgáltatáson túlmenőleg előállhat a szüksége annak, hogy a földmívelés46*