Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám.. 305 ban a birtokos egyenes- és oldalági hozzátartozóit kell figyelembe venni, ha a feltételeknek egyébként megfe­lelnek. (2) Ha a birtok hasznosítását, illető­leg gondnoki kezelését haszonbérlővel szemben rendelik el, a haszonbérbeadó rögtöni hatályú felmondással élhet. 25. §. A 21—23. §-ok rendelkezései a hitbizományi birtokok, a vitézi tel­kek, a földbirtokpolitikai jogszabályok alapján juttatott, valamint a törvény­hatóság vagy község tulajdonában álló ingatlanok kezelésének és hasznosí­tásának felügyelete tárgyában rendel­kező különleges jogszabályok hatá­lyát, úgyszintén az 1940 : IV. t.-c. 2. §-ának hatályát nem érintik. Az a körülmény, hogy a birtokon a 21—23. §-ok alapján tett hatósági intézke­dés következtében gazdálkodás folyik, nem gátolj a az átengedésre köte­lezést az 1940 : IV. t.-c. 2. §-a alap­ján. 26. §. (1) A földmívelésügyi minisz­ter a tagosításra vonatkozó bírói el­járást megelőző közigazgatási eljárást kérelem nélkül hivatalból is megindít­hatja. (2) Ha a földmívelésügyi miniszter a közigazgatási eljárás adataiból úgy látja, hogy a tagosításra a mezőgazda­sági termelés emelése okából feltétlenül szükség van, abban a határozatában, amelyben a község határának a tago­sítási eljárásba vonható területét meg­határozza és nyilatkozik a felől, hogy a tagosítás a községre nézve hasznos és célszerűen keresztülvihető-e, egy­szersmind a tagosításnak közérdekű szükségességéről is nyilatkozik. Ha a földmívelésügyi miniszter a tagosítás keresztülvitelét közérdekből szüksé­gesnek mondja ki, a bíróság a tagosí­tás megengedhetősége kérdésében a tárgyalást mellőzi és közvetlenül az előmunkálatok megindítását rendeli el. Ilyen esetben az állam a tagosítási el­járás összes költségeihez azoknak ötven százalékával járulhat hozzá. 27. §. Az 1894 : XII. t.-c. 5. §-ának Képv. iromány. 1939—1944. VII. kötet. második bekezdése akként módosul, hogy a nyomásos gazdálkodás bár­mikor megszüntethető, ha az érdekel­tek birtokarány szerint számított egy­harmada kívánja és ha a gazdasági felügyelőség véleménye szerint a nyo­másos gazdálkodás megszüntetése a mezőgazdasági termelés szempontjá­ból közérdekből szükséges. 28. §. (i) A földmívelésügyi minisz­ter megállapíthatja egyes növény- és gyümölcsnemekre, valamint fajtákra a legjobban megfelelő, természetes ter­melési, állatfajtákra pedig a tenyésztési vidékeket. A hivatalos szervek, a tör­vénnyel létesített mezőgazdasági ér­dekképviselet és a szakegyesületek te­vékenységük során a természetes ter­melési vagy tenyésztési vidékeken csak ennek a növénynek, gyümölcsnek a termelését, illetőleg állatnak a tenyész­tését segíthetik elő. (2) A földmívelésügyi miniszter el­rendelheti, hogy az állam, törvény­hatóság, község (város), közbirto­kosság, volt úrbéres közösség, egyház, hitbizomány, közérdekű alapítvány, nyilvános számadásra kötelezett válla­lat, vagy más kereskedelmi társaság szántóföldi művelés alatt álló birtokán, vetőmagszaporítás céljára, a birtok ter­melési viszonyainak megfelelő meg­határozott fajtájú vetőmagvakat ter­meljenek. Ez a kötelezés a birtok szántóterületének legfeljebb egy huszad részére terjedhet. Az egyhuszad rész egy község határában fekvő, vagy bár több község határában fekvő, de egy­mással összefüggő birtokon 500 kat. holdat meg nem haladhat. (3) Amennyiben az előbbi bekezdés­ben említett módon a szükséges neme­sített vetőmagot biztosítani nem lehet,. a földmívelésügyi miniszter az Országos Mezőgazdasági Tanács (37. §.) meg­hallgatása után vetőmagvak szaporí­tását az előbbi bekezdésben meghatáro­zott kereteken belül mások olyan bir­tokán is elrendelheti, amelynek szántó­földi művelés alatt álló területe 500 kat. holdat meghalad. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom