Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

300 585. szám. rélése esetében, amelyre adómentes leírási kedvezmény nem engedélyezte­tett, a vállalat csak az 1940 : VII. t.-c. 14. §-ának (4) bekezdésében említett adó­mentes leírás engedélyezését kérheti. (5) Az (1) bekezdésben megállapított célra létesítendő új üzem (vállalat) csak akkor részesíthető adómentes leírási kedvezményben, ha az üzem (vállalat) létesítése nagyobb befekte­téssel jár, vagy ha különösen a téli hónapokban nagyobbszámú mezőgaz­dasági munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé és ezzel a mezőgazdaság fejlesztését a jelen törvény célkitűzései­nek irányában jelentősen előmozdítja. (6) Meglévő üzem (vállalat) nagyobb arányú új beruházásai után leírási kedvezményben részesíthető, ha a be­ruházás által eddigi teljesítményét vagy munkásfoglalkoztatását lényegesen fo­kozza, vagy az üzemet korszerűsíti és ezzel a mezőgazdaság fejlesztését a jelen törvény célkitűzéseinek irányában jelentősen előmozdítja. (7) A földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve meg­engedheti, hogy az (1) bekezdés hatálya alá eső bármely üzem (vállalat) évi nyereségének meghatározott százalé­kát legfeljebb tíz éven át üzembőví­tésre, építkezésre, gépek és berende­zések korszerűsítésére, üzemi kísérletek végzésével, az üzem természetének meg­felelő új termelési ág bevezetésével kapcsolatos létesítményekre és beren­dezésekre, valamint kizárólag az üzem (vállalat) tisztviselői és munkásai jóléti intézményeinek céljaira — ideértve a tisztviselő- és munkáslakást is — adó­mentesen tartalékolhassa. Az utóbb említett jóléti intézmények tekinteté­ben azonban csak annyiban, ameny­nyiben azok az üzem (vállalat) terje­delmével és gazdasági jelentőségével arányban állanak. (8) A földmívelésügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a jelen §. hatálya alá eső üzemet (válla­latot), ha az a (2) —(4) és (7) bekezdés­ben meghatározott kedvezményekben részesíthető, kérelemre egészen vagy részben felmentheti az állami és a községi (városi) ingatlanvagyonátru­házási illeték alól olyan ingatlan meg­szerzése esetén, amely az üzem (vál­lalat) céljait szolgálja; a haszon­bérleti és bérleti szerződés illetéke alól, amennyiben az üzem (vállalat) a cél­jait szolgáló ingatlant csak haszon­bérbe vagy bérbe veszi. Az illeték alóli felmentés kiterjeszthető az ingat­lannal az illetékjog szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények megszerzése, illetőleg haszonbérbe­vagy bérbevétele esetében járó ille­tékre is, amennyiben az ilyen gépe­ket és szerelvényeket az ingatlannal együtt szerzik meg, illetőleg veszik haszonbérbe vagy bérbe. Az illeték alóli felmentés szempontjából az üzem (vállalat) céljait szolgálónak kell te­kinteni az irodai és raktárépületeket, továbbá az olyan ingatlanokat is, amelyek kizárólag az üzem (vállalat) tisztviselői és munkásai jóléti intéz­ményeinek célj aira — ideértve a tiszt­viselő- es a munkáslakást is — szolgál­nak, amennyiben ezek az üzem (válla­lat) terjedelmével és gazdasági jelen­tőségével arányban állanak. Az illeték­kedvezmény kérésének és engedélye­zésének módját, valamint az engedé­lyezhető illetékkedvezmény mérvének kiszámítását a földmívelésügyi minisz­ter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. (9) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadását a pénzügy­miniszterrel egyetértve külön megsza­bott feltételekhez kötheti. A feltételek megállapításánál figyelemmel kell lenni az üzem gazdasági jelentőségére, ter­mészetére, a befektetett tőke nagysá­gára, a foglalkoztatott munkások lét­számára, a foglalkoztatás idejére és a korábban már esetleg engedélyezett kedvez menyekre. (10) A (2) — (4) és (s) bekezdésben meghatározott kedvezmények az üzem (vállalat) létesítése előtt is biztosít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom