Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

300 585. szám. rélése esetében, amelyre adómentes leírási kedvezmény nem engedélyeztetett, a vállalat csak az 1940 : VII. t.-c. 14. §-ának (4) bekezdésében említett adómentes leírás engedélyezését kérheti. (5) Az (1) bekezdésben megállapított célra létesítendő új üzem (vállalat) csak akkor részesíthető adómentes leírási kedvezményben, ha az üzem (vállalat) létesítése nagyobb befektetéssel jár, vagy ha különösen a téli hónapokban nagyobbszámú mezőgazdasági munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé és ezzel a mezőgazdaság fejlesztését a jelen törvény célkitűzéseinek irányában jelentősen előmozdítja. (6) Meglévő üzem (vállalat) nagyobb arányú új beruházásai után leírási kedvezményben részesíthető, ha a beruházás által eddigi teljesítményét vagy munkásfoglalkoztatását lényegesen fokozza, vagy az üzemet korszerűsíti és ezzel a mezőgazdaság fejlesztését a jelen törvény célkitűzéseinek irányában jelentősen előmozdítja. (7) A földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve megengedheti, hogy az (1) bekezdés hatálya alá eső bármely üzem (vállalat) évi nyereségének meghatározott százalékát legfeljebb tíz éven át üzembővítésre, építkezésre, gépek és berendezések korszerűsítésére, üzemi kísérletek végzésével, az üzem természetének megfelelő új termelési ág bevezetésével kapcsolatos létesítményekre és berendezésekre, valamint kizárólag az üzem (vállalat) tisztviselői és munkásai jóléti intézményeinek céljaira — ideértve a tisztviselő- és munkáslakást is — adómentesen tartalékolhassa. Az utóbb említett jóléti intézmények tekintetében azonban csak annyiban, amenynyiben azok az üzem (vállalat) terjedelmével és gazdasági jelentőségével arányban állanak. (8) A földmívelésügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a jelen §. hatálya alá eső üzemet (vállalatot), ha az a (2) —(4) és (7) bekezdésben meghatározott kedvezményekben részesíthető, kérelemre egészen vagy részben felmentheti az állami és a községi (városi) ingatlanvagyonátruházási illeték alól olyan ingatlan megszerzése esetén, amely az üzem (vállalat) céljait szolgálja; a haszonbérleti és bérleti szerződés illetéke alól, amennyiben az üzem (vállalat) a céljait szolgáló ingatlant csak haszonbérbe vagy bérbe veszi. Az illeték alóli felmentés kiterjeszthető az ingatlannal az illetékjog szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és szerelvények megszerzése, illetőleg haszonbérbevagy bérbevétele esetében járó illetékre is, amennyiben az ilyen gépeket és szerelvényeket az ingatlannal együtt szerzik meg, illetőleg veszik haszonbérbe vagy bérbe. Az illeték alóli felmentés szempontjából az üzem (vállalat) céljait szolgálónak kell tekinteni az irodai és raktárépületeket, továbbá az olyan ingatlanokat is, amelyek kizárólag az üzem (vállalat) tisztviselői és munkásai jóléti intézményeinek célj aira — ideértve a tisztviselő- es a munkáslakást is — szolgálnak, amennyiben ezek az üzem (vállalat) terjedelmével és gazdasági jelentőségével arányban állanak. Az illetékkedvezmény kérésének és engedélyezésének módját, valamint az engedélyezhető illetékkedvezmény mérvének kiszámítását a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. (9) A földmívelésügyi miniszter a jelen törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadását a pénzügyminiszterrel egyetértve külön megszabott feltételekhez kötheti. A feltételek megállapításánál figyelemmel kell lenni az üzem gazdasági jelentőségére, természetére, a befektetett tőke nagyságára, a foglalkoztatott munkások létszámára, a foglalkoztatás idejére és a korábban már esetleg engedélyezett kedvez menyekre. (10) A (2) — (4) és (s) bekezdésben meghatározott kedvezmények az üzem (vállalat) létesítése előtt is biztosít-