Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

298 585. szám. ügyi miniszter állandó ellenőrzése alatt áll. A (4) bekezdés esetében e rendel­kezéseket a birtoknak kísérleti célokat szolgáló részére kell alkalmazni. (9) Az önállóan létesített kísérleti birtok az állam tulajdona, azt a föld­mívelésügyi miniszter a törvénnyel lé­tesített mezőgazdasági érdekképviselet meghallgatásával haszonbérletbe adja. A haszonbérlő a kísérleti birtok veze­tője. A kísérleti birtok vezetőjeként közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséget szerzett olyan köz­becsülésben álló s megfelelő gyakor­lattal rendelkező gazdát lehet számí­tásba venni, aki hiteltérdemlően ki­mutatja, hogy az élő és holt felszerelés költségeinek és a szükséges forgótőké­nek nagyobb részével rendelkezik. (10) A haszonbérleti idő tartama tizenkét év. A haszonbérletet a kísér­leti birtok vezetőjének kívánságára meg lehet hosszabbítani, kivéve, ha a törvénnyel létesített mezőgazdasági érdekképviselet véleménye szerint a kísérleti birtok vezetője gazdálkodá­sával a vidék mezőgazdaságának fej­lesztését nem szolgálja kellő eredmény­nyel. A haszonbérleti viszony rész­letes feltételeit a haszonbérleti szer­ződésben kell megállapítani. A haszon­bérleti szerződésben biztosítani kell a haszonbérlet megszűntetésének a le­hetőségét arra az esetre, ha a kísérleti birtok vezetője a jelen törvény szerint reá háruló feladatoknak nem felel meg. (11) A kísérleti birtok vezetője az azon a vidéken szokásos haszonbért fizeti. A kísérleti birtok vezetőjének meg kell téríteni a megállapított kísér­leti tevékenységéből eredő költségeit. Ha a kísérleti birtok vezetője a jelen törvény célkitűzéseinek elérése körül kiváló érdemeket szerez, a földmívelés­ügyi miniszter a haszonbér egy részét számára visszatérítheti. A visszatérí­tés nagysága ahhoz igazodik, hogy a kísérleti birtok vezetője milyen ered­ményeket ért el, de a haszonbér 50%-át meg nem haladhatja. 9. §. (1) Minden vármegyében idő­közönkint — az erre alkalmas időben és községben (városban) — termelési versenyt vagy mezőgazdasági kiállí­tást kell rendezni azokból a termé­nyekből, termékekből és állatokból, amelyek annak a vidéknek sajátos­ságai, továbbá azokból a termények­ből, termékekből és állatokból, ame­lyeknek termelése, illetőleg tenyésztése azon a vidéken kívánatos. Versenye­ket mezőgazdasági üzemek között is lehet rendezni, a résztvevőket birtok­nagyságukra figyelemmel több cso­portba kell osztani. A díjazottaknak az országos tenyészállatvásáron és mezőgazdasági kiállításon való rész­vételét elő kell mozdítani. (2) A versenyeket (kiállításokat) köz­ségekben (városokban), majd községek (városok) között, illetőleg vármegyén­kint kell rendezni, úgyhogy azokon az illető vidék néprajzi, háziipari, nép­művészeti sajátosságai is bemutatásra kerüljenek. (3) A versenyeket (kiállításokat) a földmívelésügyi miniszter által kijelölt mezőgazdasági érdekképviseleti szer­vek és szövetkezetek a községnek (vá­rosnak), a törvényhatóságnak, illető­leg a földmívelésügyi miniszternek a támogatásával rendezik. 10. §. A mezőgazdaság szempontjá­ból különösen tanulságos vidékek, köz­pontok, intézmények tanulmányozása céljából a törvénnyel létesített mező­gazdasági érdekképviselet közreműkö­désével arra érdemes, képzett gazdák csoportos tanulmány útjait a földmíve­lésügyi miniszter előmozdítja. Az alsó­fokú mezőgazdasági szakiskolák elő­terjesztésére arra érdemes gazdaifjak továbbképzésére a földmívelésügyi mi­niszter támogatást adhat. A mező­gazdaság fejlesztését célzó kutatáso­kat a földmívelésügyi miniszter pálya­díjak kiírásával s más megfelelő támo­gatással, a mezőgazdasági szakszolgá­lat és igazgatás tisztviselőinek bel- és külföldi továbbképzését pedig tanul­mányi ösztöndíjakkal mozdítja elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom