Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-584. Törvényjavaslat az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról

584. szám. 293 Az izraelita vallásfelekezetnek törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítása viszont megtartja ezentúl is ezt a felekezetet az állam védelme és főfelügyelete alatt. Az izraelita vallásfelekezetnek mint törvényesen elismert nyilvános vallási testületnek, továbbra is különösen joga lesz arra, hogy: a) szabadon gyakorolja a nyilvános közös isteni tisztelet tartásának jogát; b) felekezeti önkormányzati jogánál fogva maga intézkedjék felekezeti ügyeiben, maga kezelje vallásfelekezeti, oktatási, nevelési és jótékonysági célokra rendelt alapítványait, vallásfelekezeti szükségleteinek fedezésére vagyont gyűjthessen és ebből a célból igénybevehesse hívei anyagi hozzájárulását; c) a szervezeti szabályzatában vagy a hitközségi szabályokban meghatározott alapon és módon tagjaira felekezeti adót és egyéb szolgáltatásokat vethessen ki, amelyeket a jövőben azonban nem közigazgatási úton, hanem csak a törvény rendes útján — a bírói végrehajtás útján — érvényesíthet; cl) a jóváhagyott fegyelmi szabályok alapj an es a törvény korlátai között az arra jogosított felekezeti szervei által tagjai felett fegyelmi jogot gyakoroljon. Az izraelita vallásfelekezetnek, mint törvényesen elismert vallásfelekezetnek jogállására egyébként az 1895 : XLIII. t.-c. II. fejezetében foglalt rendelkezések lesznek irányadók, mégis azzal az eltéréssel, hogy az izraelita vallásfelekezet tagjai a hitéletükre vonatkozó rendelkezéseket magábanfoglaló szervezeti szabályokat jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a jövőben sem lesznek kötelesek bemutatni. A jövőben megalakuló és törvényesen elismerendő vallásfelekezetek tagjait terhelő ez alól a bemutatási kötelezettség alól az izraelita vallásfelekezet tagjait egyfelől az mentesíti, hogy ennek a vallásfelekezetnek mai alakja, valamint hitelvei és tanai történetileg már kialakultak, maga a vallásfelekezet pedig hazánkban ezidőszerint a törvényesen bevett vallásfelekezet jogállásában van, másfelől az, hogy nem hatósági intézkedés, hanem maga a törvény jelenti ki, — a hitelvek és a felekezeti tanok előzetes vizsgálata nélkül — az izraelita vallásfelekezetet törvényesen elismert vallásfelekezetnek. Ezzel a kijelentéssel maga a törvény adja meg a törvényes elismerést. így a vallásos közoktatásügyi miniszter jóváhagyására, amelyet egyébként a hitéletre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatának kellene megelőznie, az izraelita vallásfelekezet elismerése esetében szükség nincs. A 2. §. kifejezett rendelkezéssel is megszünteti az izraelita vallásfelekezet bevett jellegéből eredő azt az előjogot, hogy a keresztény egyházakhoz hasonlóan az állam vagy község háztartásának terhére segélyezésben vagy támogatásban részesüljön, sőt az ilyen támogatást vagy a segélyezést meg is tiltja. Ez a tilalom teljessé teszi az izraelita vallásfelekezet és az állami vagy a községi háztartás között eddig fennállott vagyoni kapcsolatok megszüntetését. Ennek a rendelkezésnek hatályát fokozza az is, hogy az ilyen célra már előirányzott állami vagy községi kiadásokat sem szabad teljesíteni. A 3. §. részletes indokolásra riem szoruló hatálybalépési és végrehajtási rendelkezést tartalmaz. Kelt Budapesten, 1941. évi december hó 5. napján. Hóman Bálint s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.