Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

548. szám. 95 (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes ház adómentességben részesíthető még, abban az ecetben is,, .ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapíított követelménynek egyébként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá, ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezményének elvonása az új épületet különben megillető, rendes ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti. •".-; P IV. A jelen rendeletem alapján rendkívüli ideiglenes ház adómentességben részesített új épületeket tíz évi községi pótadómentesség illeti meg annak az emelettöbbletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő. Üres telkeken emelt épületeknél a községi pót adómentesség — önként érthetően — az egész épületre kiterjed. Budapest, 1941. évi július hó 25,-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k., államtitkár.