Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-540. "A házassági jogról szóló 1894:XXXI. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

540. szám. 557 7. §. Az 1894 : XXXI. t.-c. 54. §-a azzal egészíttetik ki, hogy megtámad­ható a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasságkötéskor gyógyíthatatlan elmebetegségben szen­vedett és a másik házasfél ezt nem tudta s a körülményekből sem követ­keztethette. 8. §. Házassági bontóperben a há­zasság felbontását nem akadályozza az, hogy a bontó ok keletkezése után a vétkes házasfél elmebetegségbe esett. IV. Nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma. 9. §. Nemzsidónak zsidóval házas­ságot kötni tilos. Zsidó nőnek, külföldi állampolgár­ságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá. A jelen §. alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként szüle­tett, úgyszintén — tekintet nélkül származására — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagy­szülője született az izraelita hitfele­kezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében ke­resztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfeleke­zet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság meg­állapította. Atyai elismerés hiányában a házas­ságon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagy­Kép v. Iromány. 1939—1944. VI. kötet. szülője az izraelita hitfelekezet tagja­ként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hit­felekezet tagjaként, nem esik a zsi­dókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként szü­letett és az is maradt, s e mellett anyja a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Zsidóknak a jelen törvény hatályba­lépése után kötött házasságából eredő leszármazói is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hit fele­kezet tagjaként születtek. A jelen §-ban foglalt tilalom megsze­gésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tagjaként szüle­tett és az is maradt, s e mellett mind a két sz ülője házasságkötésük idejében ke­resztény hitfelekezet tagja volt s nagy­szülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként. A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasságból született gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá. Az izraelita hitfelekezetbe a jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jelen §. értel­mében tilos lett volna áttérése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az iz­raelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot, a zsidókkal egy tekin­tet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává lesz. A jelen §. rendelkezései nem érintik az 1894 : XXXI. törvénycikknek azo­kat a rendelkezéseit, amelyek külföldi házasulónak Magyarországon kötött házasságára irányadók. 10. §. A 9. §-ban foglalt tilalom elle­nére kötött házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesz­tés olyan ténykörülményre vonatkozik, amely a házastárs személyi állapotának megítélése szempontjából a 9. §. értel­mében lényeges, s a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894: XXXI. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom