Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-538. A épviselőház igazságügyi és közjogi bizottságának együttes jelentése "a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról" szóló 506. számú törvényjavaslat tárgyában

Ő38. szám. 545 teljesen megtiltani s a törvényjavaslat eredeti szövege is engedményt tesz e tekintetben. A kivétel határainak tágítása e szerint nem tekinthető tisztán a faji különválasztás elvi alapján állónak, hanem bizonyos társadalmi, erkölcsi és politikai megfontolásoktól függ. Faji szempontból azt kell mérlegelni, hogy hozzávetőleg milyen tömegű félvérnek nemzsidóval való házasságra bocsátása olyan mértékű, amely a nemzet faji összetételét még nem veszélyezteti. A túlságos szigorúság azt vonhatná maga után, hogy a félvérek, vagyis félig nemzsidók nagy tömege kényszeríttetnék vissza a zsidók körébe nemcsak faji, hanem világnézeti és társadalmi szempontból is. A figyelembe veendő szempontok mérlegelésével a javasolt módosítás látszik legcélszerűbbnek. A §. ötödik bekezdésének második mondata helyébe a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett anyja a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt.« Ez a módosítás a §. harmadik bekezdésében eszközölt módosításban foglalt szabálynak a házasságon kívül született gyermekre való alkalmazása. A bizottság a §. harmadik bekezdésének utolsó mondatát új hatodik bekezdésként iktatta be. Az eredetileg a harmadik bekezdésbe iktatott rendelkezést rendszerileg helyesebb a zsidó fogalmának a házasságon kívül született gyermek tekintetében való meghatározása után, tehát arra is vonatkoztatva, önálló bekezdésbe foglalt szabályként beiktatni. A régi hatodik, most új hetedik bekezdés első mondata helyébe a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében a zsidókkal esik egy tekintet alá az is, aki keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, se mellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt s nagyszülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként.« Ez a módosítás a §. harmadik bekezdésében tett módosítás következtében vált szükségessé. Végül a §. hetedik, most már új nyolcadik bekezdésének második sorában található »átlépett« szó helyett »áttért«, s a negyedik sorában található »átlépése« szó helyett az »áttérése« szót vette fel a bizottság, helyreállítva ezzel a törvényes szóhasználatot. A §. utolsóelőtti bekezdését a bizottság törölte s az abban foglalt rendelkezéseket némi módosítással új 15. §-ként iktatta a javaslatba. Üj 10. §-hoz. A 9. §., után a bizottság új 10. §-ként az alábbi szöveget vette fel:. »10. §. A 9. §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesztés olyan ténykörülményre vonatkozik, amely a házastárs személyi állapotának megítélése szempontjából a 9. §. értelmében lényeges s a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a, megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894 : XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.« Ennek a §-nak rendelkezése védelmet kíván nyújtani olyan házasulóknak, akiket a zsidó minőségre vonatkozó körülményekre nézve a másik fél megtévesztett. A házasságnak ilyen alapon, megtévesztés miatt való megtámadására azért s célszerű lehetőséget adni, mert a megtorlástól való félelem a házasulókat szár-