Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-538. A épviselőház igazságügyi és közjogi bizottságának együttes jelentése "a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról" szóló 506. számú törvényjavaslat tárgyában

538. szám. v 543 A második bekezdés második mondata helyett a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »A tisztiorvos elengedheti a házasuló személyes megjelenését és megvizsgálá­sát, ha a házasuló gümőkór tekintetében az 1940: VI. t.-c. 11. §-ában, nemibaj tekintetében pedig az ugyanennek a törvénycikknek 35. §-ában megjelölt valamely közegészségügyi szervnek, a honvédség hivatásos állományában tényleges szolgá­latot teljesítő személy pedig hivatásos állományú honvédorvosnak vagy honvéd­egészségügyi intézetnek, harminc napnál nem régibb keletű bizonyítványát szol­gáltatja arról, hogy az első bekezdésben felsorolt kóros állapotok egyike sem állapítható meg.« Ez a módosítás azoknak a javaslatoknak kíván eleget tenni, hogy a házasulok lehetőleg minél több alkalmat találjanak egészségi állapotuk orvosi megállapítá­sára s a házasságkötéseket a tisztiorvosnál esetleg előálló torlódás ne akadályozza. A szakszerűséget természetesen a vizsgálati lehetőségek kiterjesztése mellett is biztosítani kell, ezért gümőkór tekintetében az 1940: VI. t.-c.Jl. §-ában megjelölt közegészségügyi szerveknek tartandó fenn a vizsgálat. E szervekben szerephez jut a községi orvos is, ekkép minden házasuló alkalmat nyer arra, hogy a saját községének orvosával vizsgáltathassa meg magát. Készben a vizsgálati lehe­tőségek megkönnyítését, részben pedig katonai szolgálati érdekeket elégít ki az a módosítás, hogy a honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot tel­jesítő személy hivatásos állományú honvédorvosnak vagy honvédegészségügyi intézetnek bizonyítványát szolgáltathatja. A 3. §-hoz. A §. második bekezdését a bizottság törölte és helyébe az alábbi szöveget iktatta : • »Az 1. §-ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítvány bemutatását az eljáró polgári tisztviselő elengedheti: 1. ha tisztiorvos megállapítása szerint valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved, 2. gümőkór tekintetében, ha az 1940 : VI. t.-c. 11. §-ában megjelölt valamely közegészségügyi szerv bizo­nyítványa szerint mind a két házasuló fertőző gümőkórban szenved, 3. ha a háza­sulok együttéléséből a jelen törvény hatálybalépése előtt gyermek született vagy a nő tisztiorvos megállapítása szerint a jelen törvény hatálybalépése előtt teherbe esett. Az 1. §-ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítvány bemutatása alól az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve kivételesen felmentést adhat, ha az eset körülményei szerint a házasságkötés következtében a fertőző baj továbbterjesztése és gyermekek születése kizártnak tekinthető, a házasságkötés megengedését pedig méltánylást érdemlő nyomós erkölcsi okok indokolttá teszik.« Ez a változtatás részint orvosi szakszempontoknak, részint pedig a házasság individuál valláserkölcsi szempontjainak kíván engedményeket tenni. Orvosi szak­szempontból nem tesznek kifogást az ellen, hogy megengedjék házasság kötését olyanok között is, akik mindketten fertőző gümőkórban szenvednek, mert ilyen esetben átörökítés veszélye nem áll fenn. Ellenben orvosi szempontból nem engedhető meg, hogy fertőző nemibetegségben szenvedő személy házasságot kössön, még akkor sem, ha gyermeknemzésre, illetőleg fogamzásra képtelen, mert a másik házasulót megfertőzhetné. Erkölcsi szempontból kívánatos és átmene­tileg megengedhető a házasságkötés olyanok között, akiknek együttéléséből a törvény hatálybalépése előtt gyermek született, vagy magzat fogantatott, viszont a jövőre nézve ilyen kivételt nem lehet rendszeressé tenni, mert ez arra vezetne, hogy házasságon kívüli együttéléssel kerüljék meg a törvény rendelkezéseit. Célszerűnek mutatkozik előre nem látható, de erkölcsüeg méltánylást érdemlő, orvosüag pedig aggálytalan esetekben miniszteri felmentés útján adni lehetőséget a házasságkötésre. 68*

Next

/
Oldalképek
Tartalom