Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-521. Törvényjavaslat a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről

521. szám. 473 (telkeknek) közvetlenül az intézmé­nyek céljait szolgáló folytatólagos hasz­nálata tekintetében kölcsönösen biz­tosítják egymás számára a bármi néven nevezendő egyszeri vagy folytatólagos vámok, adók és illetékek stb. alóli teljes mentességet, amely kiterjed a törvényhatóságok, a községek, vagy más közületek által szedett közszolgál­tatásokra is. Az előző bekezdésben említett men­tességek megilletik azokat a magán­iskolákat is, amelyeket a két szerződő fél a másik ország területén saját állampolgárai számára fenntart, illető­leg a jövőben a másik előzetes hozzá­járulásával létesít. 2. cikk. A két szerződő fél csak olyan személyeket alkalmaz intézetei és tanfolyamai vezetőiül, akiknek ki­nevezéséhez az az állam előzetesen hozzájárul, amelyben működni fog­nak. A tanerők javadalmazását az az állam fizeti, amely kiküldi őket, míg a tanfolyamok és tanulmányi intézetek összes dologi kiadásai azokat az álla­mokat terhelik, amelyekben azok fel­állíttatnak. 3. cikk. A két szerződő fél az egye­temet, illetőleg főiskolát végző vagy már végzett ifjúság tanulmányi célt szolgáló cseréjét határozza el. A m. kir. kormány és a bolgár királyi kor­mány megegyeznek abban, hogy köz­oktatásügyi minisztériumaik útján köl­csönösen egymás rendelkezésére bocsá­tanak két-két ösztöndíjat. Az ösztön­díj egy évre szól, amelyet azonban az ösztöndíjas indokolt kérésére a meg­felelő minisztérium további egy évre meghosszabbíthat. Az ösztöndíjasok­nak teljes tan, illetőleg vizsga és egyéb hasontermészetú díjmentesség bizto­síttatik. Az ösztöndíjak összege a megfelelő állam megélhetési viszonyainak tekin­tetbevételével állapítandó meg. Az ösztöndíjasok a másik állam ide­vonatkozó fegyelmi szabályzatának vannak alávetve. туални постройки и за първото нмъ обза­веждане, на книги и учшшщни потреби, както и до продължителната употрйба на постройки и м-Ьста, собственость на горе­поменатитй държавни институти, конто слу­жатъ непосредствено за т'Бхнит'в цели. Така установенйт'Б освобождавания важатъ и за частнит^ училища, конто дветъ 1 страни еж. отворили или ще отворятъ за евоитъ­поданици въ територията на другата държава съ нейно предварително съгласие. Членъ 2. Дветъ" договорящи страни на~ значаватъ лицата за руководители на ин­ститута и на курсоветъ 1 съ огледъ предвари­телното имъ одобряване отъ страната, гдето ще работятъ. Заплатите на тия лица ще бодать въ тяжесть на държавата, конто ги изпраща, а всички веществени разходи, свързани съ ежлцествуването на курсоветй и на инсти­тутитй, ще бждатъ за сметка на държа­вата, въ която еж създадени. Членг 3. Дветъ- договорящи страни възпри­ематъ по начало размйната съ научна цель на студенти или завърпшли висшето си образование, въ университета или въ други висши учебни заведения. Българското Цар­ско правителство и Унгарското Кралско правителство се съгласяватъ да създадатъ по две стипендии, конто ще бждатъ поста­вени на разположение ца респективнитй министерства на иросв^тата. Вс&ка сти­пендия ще трае една година, обаче, по мотивирана молба отъ стипендианта, тя може да бж.де продължена оть съответното Ми­нистерство съ още една година. Стипен­диантитъ- се освобождаватъ отъ учебни, из­питни и други такси. Разм^рътъ на стипендиит'в трйбва да съответствува на условията за живота на дветЬ страни. Стипендиантит4 се подчиняватъ на дис­циплинарния редъ въ висшето учебно за­ведение, гдето следватъ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom