Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről

430 508. szám, A 3. §-hoz. A §. felöleli mindazokat a felségsértést előkészítő cselekményeket, amelyeket a Btk. 130—134. §-ai büntetnek, azaz a szövetséget, előkészületek tételét a király személye ellen irányuló felségsértésre és a felségsértésre való nyilvános és egyenes felhívást. De a §-ban foglalt utalás következtében ide fognak esni mindazok a cselekmények is, amelyeket all. §. általános rendelkezése minden súlyosabb bűntett esetében büntetendőknek tart. így különösen a felségsértésre izgatás és felhívás, akkor is, ha ez a nyilvánosság elkerülésével történik. Továbbá a felségsértésre ajánlkozás és vállalkozás, mint az államellenes érzületnek kirívó és veszélyes megnyilatkozásai, valamint a szövetkezésen felül a szövetkezés előkészítése s előmozdítása is. A véghezvitel előkészítését célzó s arra alkalmas cselekmények büntetés alá esnek akkor is, ha nem a király és a kormányzó személye, hanem az állam életfeltételei (2. §.) ellen irányulnak. Az »előkészítő cselekmény« elnevezést tehát a §. abban a tágabb körben használja, amelyet a javaslat 11. §-a a büntetőjog egész területére állít fel. Az önkéntes visszalépésnek és eredmény elhárít ásnak büntetlenséget eredményező hatására is a 12. §. általános érvényű rendelkezése lesz irányadó. Csupán a jelen jogi helyzetből való átmenet megkönnyítése és minden kétség kizárása végett emeli ki a javaslat azt az önként értetődő következményt, hogy az állam és társadalom törvényes rendjének jogellenes módon való felforgatására vagy megsemmisítésére'irányuló mozgalom vagy szervezkedés, valamint az ilyen mozgalom vagy szervezkedés előkészítése és előmozdítása is a felségsértés előkészítésének szempontja alá esik. A »felforgatás vagy megsemmisítés« az 1. §. 1. pontjának rendelkezése folytán, de a dolog természete szerint is, a felségsértő célok közé tartozik, a »mozgalom vagy szervezkedés« pedig kétségkívül a leghatásosabb és legveszélyesebb előkészítési mód. Hogy miért szünteti meg a javaslat e részben az 1921 : III. törvénycikkben foglalt különálló szabályozást, az az általános részben tüzetes kifejtésre talált. A büntetést a §. első bekezdése egységesen öttől tizenöt évig terjedhető fegyházban állapítja meg. A büntetési keret aránylag tág, mert az előkészületi cselekmények jelentősége is igen változatos lehet. Ha a cselekmény a király vagy a kormányzó élete ellen irányul, az előkészületi cselekmény büntetése életfogytig tartó fegyház lesz. Magánszeméllyel szemben is igen súlyos megítélés alá kell esnie a gyilkosság előkészítésének, a törvény tehát nem ismerhet kíméletet az iránt, aki ilyen tervet az állam legfőbb személyisége ellen sző. A 4. §-hoz. A Btk. 135. §-a szerint, aki olyan időben vesz hitelt érdemlő tudomást arról, hogy felségsértés elkövetése céloztatik, midőn annak megakadályozása még lehetséges és arról a felsőbbségnek jelentést nem tesz : három évig terjedhető államfogházzal (az 1938 : XVI. t.-c. 4. §-a szerint börtönnel) büntettetik, kivéve, ha a célbavett bűntett abbahagyatott. A tettes vagy részes hozzátartozói (78. §.) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntettetnek. Az 1921 : III. t.-c. 3. §-a hasonlóan rendelkezik az államfelforgató mozgalom fel nem jelentése tekintetében, azonban a »felsőbbség« helyett a »hatóság« kifejezést használja, — továbbá kiemeli, hogy a feljelentést »mihelyt lehetséges« kell megtenni, — a büntetést pedig egy évig terjedhető fogházban szabja meg. A javaslat mindenekelőtt szorosan meghatározza annak kötelességét, aki tervezett felségsértésről értesül. A feljelentés mindenesetre kötelességében áll, de ha ezt bármi okból elmulasztja, csak a felségsértő cselekmény bekövetkezésének végleges és eredményes elhárítása mentesítheti őt a mulasztás jogkövetkezményei alól, az erre való, bár buzgó és jóhiszemű törekvés még nem jár ezzel a hatással. Ha valaki a hatóság mellőzésével kívánja a felségsértés elhárítását megkísérelni, ezt csak az eredményesség kockázatának vállalásával teheti. Ezt a kettős lehetősér