Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről

426 508. szám. előkészületi cselekmény is járult-e vagy sem : öt évig, illetőleg Öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő bűntett — addig az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló mozgalomban vagy szervezkedésben való tevékeny részvétel, úgyszintén a mozgalom vagy a szervezkedés előmozdítása csupán három évig terjedhető fogházzal büntetendő vétség. A szembeállítás különösen élessé válik, ha meggondoljuk, hogy — mint fentebb már kifejtést nyert — az állami rend felforgatása legtöbbször ugyanannyi, mint az alkotmány erőszakos megváltoztatása és hogy a »mozgalom« vagy a »szervezkedés« a személyeknek mindenesetre sokkal nagyobbarányú egyesülését jelenti, mint a Btk.-beli szövetség, amely már két ember megegyezésével is létrejön. Ugyanis a »mozgalom« és a »szervezkedés« kifejezésekkel a törvény nyilván a résztvevők nagyobb számát és újabb résztvevők megnyerésére irányuló állandó törekvésüket jelzi. Az ugyanazon jogi érdek megtámadására törő kétrendbeli egyesülés közül tehát hatályos törvényeink szerint a gyakran súlyosabb és veszélyesebb esnék enyhébb büntetés alá. A Btk. II. rész I. fejezet és az 1921 : III. törvénycikk. Hasonló példát többet is lehetne a két törvény alkalmazási kérdései közül előtárni, de a fennálló jogi helyzet megvilágítására ez immár szükségtelen. Csak azt kell még kiemelni, hogy a gyakorlat általában az újabb és különlegesebb törvényt: az 1921 : III. t.-c. 1—-5. §-ait alkalmazza a Btk. Második Része I. fejezetében foglalt rendelkezések helyett. Ezabban a körben megokolt lehetett, amelyben a Btk. még az államfogházbüntetést rendelte, de amióta ennek az 1938 : XVI. t.-c. 4. §-a véget vetett, —• felmerül a kérdés : összeegyeztethető-e az a gyakorlat a Btk. 95. §-ával, amely szerint ha valamely cselekmény a büntetőtörvény több rendeletét sérti, ezek közül az lesz alkalmazandó, amely a legsúlyosabb büntetést, illetőleg büntetési nemet állapítja meg. Mindezek alapján a javaslat az 1921 : III. t.-c. 1—5. §-aiban foglalt tényálladékokat is beolvasztotta rendelkezéseibe, abban a meggyőződésben, hogy a büntetőjogszabályok egységesítése végett végrehajtott ez a rendszeri változtatás a büntetőjogi védelemnek nem megcsorbítását, hanem tökéletesítését fogja eredményezni. Ugyanúgy beolvasztja a javaslat az 1930: III. törvénycikknek a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó személyekre vonatkozó 85. §-át is, akként, hogy az abban foglalt jogi elvet, a tevékeny közbelépés elmulasztásának büntethetőségére nézve (id. §. ut. bek.) a magáévá teszi s általánosítva újraszövegezi, — másfelől ugyanezt teszi az említett §-ban foglalt magasabb büntetési tételek tekintetében is. B) Az »előkészítő cselekmények« megbüntetésének egységes rendszerbe foglalása szintén jelentékeny lépés lenne büntetőjogszabályaink fejlesztése terén. A büntetés alá eső előkészítés meghatározásának szövegezésbeli változatai jelenleg körülbelül a következők: 1. szövetség, »előkészületi cselekménnyel« vagv a nélkül (Btk. 130—132., 156., lo7., 288., 428. §., 1914 : XL. t.-c. 11. §., 1915 \ XIX. t.c 12. §., 1920 : III. t.-c. 7. §., 1924 : XV. t.-c. 1. §., 1930 : III. t.-c. 59., 60. §., 1940 : XVIII. fc.-c. 11. §.) 2. bűncselekmény előkészítésére buzdítás (Btk. 295. §.) 3. felhívás bűncselekmény elkövetésére (1939 : II. t.-c. 175., 196. §., 1940 : XVIII. t.-c. 11. §.), 4. bűncselekmény elkövetésére nvilvános és egyenes felhívás — eredménnyel vagy eredménytelenül — (Btk. 171. §., 1930: III. t.-c. 59., 60. §.), 5. bűncselekmény elkövetésére való reábirásra törekvés (Btk. 222., 226. §., 1930 : III. t.-c. 59., 60., 85. §., 1938 : XVII. t.-c. 4. §., 1938 : XIX. t.-c. 172., 176., 188. §., 1939 : II. t.-c. 213. §.). 6. bűncselekmény elkövetésére izgatás vagy felhívás (1934 : XIX. t.-c. 95 §., 1939 : II. t.-c. 203. §.), »