Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről

508. szám. 421 mely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítését követeli, erre izgat vagy mást felhív (5. §. 1. bek.). Az 1921:111. törvénycikk kiegészítése. Az 1921:111. törvénycikk rendelkezéseit az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938 : XVI. t.-c. 5. §-a akként egészítette ki, hogy az 1921 : III. t.-c. 1. §-a alá esik az a mozgalom vagy szervezkedés, amely kifejezetten vagy bevallottan nem irányul ugyan az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, vagy valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére, a mozgalom vagy szervezkedés célkitűzéséből, módjából, különösen titkosságából, esküvel, fogadalommal vagy ünnepélyes ígérettel kötelezésből, vagy egyéb körülményből azonban kitűnik, hogy a mozgalom vagy szervezkedés a törvényes jogrend törvényellenes úton való megváltoztatásának veszélyét rejti magában. Az 1921: III. törvénycikk és más törvények. Kétségtelen, hogy számos cselekmény, amelyet az 1921 : III. törvénycikk megalkotása előtt, mint felségsértést vagy lázadást előkészítő cselekményt, arra való szövetkezést stb. a Btk. Második Része I. vagy IV. fejezetében foglalt büntető rendelkezések szerint bíráltak volna el, ma már az 1921 : III. törvénycikk alapján kerül megítélésre. A katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről szóló 1930: III. t.-c. 85. §-a a felségsértés büntetési tételeit a katonai büntetőbíráskodás körében súlyosbítja. így különösen a Btk. 126. §-ának minden esetére halálbüntetést rendel, — bünteti, aki a király személye ellen irányuló felségsértésre mást rábírni törekszik — az alkotmány és az államterület ellen irányuló felségsértésre előkészítő cselekményeket a szövetség esetén kívül is büntetés alá helyezi, sőt bünteti azt is, aki a felségsértés elkövetését -— noha azt önmagának vagy hozzátartozójának (Btk. 78. §.) veszélyeztetése nélkül könnyen megakadályozhatná — meg nem akadályozza. Az idézett §. továbbá a katonai büntetőbíráskodás körében megszorítja az államfogházbüntetés alkalmazását. Államfogház helyett fegyház és börtön. Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938 : XVI. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezés folytán a felségsértésről és a lázadásról szóló fejezetekben az államfogházbüntetés helyébe megfelelő tartamú fegyház, illetőleg börtönbüntetés lép, aszerint, hogy az államfogházbüntetés tartama meghaladta-e az öt évet, vagy nem haladta meg. B) Bűncselekmények előkészítésének büntetése tekintetében. Az újabb törvényhozás az általa a büntetőjog rendszerébe beillesztett íontosabb bűncselekmények tekintetében egyre fokozódó mértékben terjeszti ki a büntethetőséget az előkészület szakára is. Az 1914: XL. t.-c. 11. §-a a hatóság elleni erőszakra való és más előkészületi cselekménnyel együtt járó vagy együtt nem járó szövetkezés tekintetében még fenntartja a Btk. 170. §-ának álláspontját. Az 1921 : III. törvénycikk idevágó rendelkezéseit fentebb ismertettem. Ilyenszerű újabb jelentősebb rendelkezések még : Az 1915 : XIX. t.-c. 12. §-a szerint büntetendő a hadiszállítások körül elkövetett bűntettekre és e tárgyú közhivatali visszaélésekre irányuló szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, Képv. iromány. 1939—1944. VI. kötet. 59