Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-506. Törvényjavaslat a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról

394 506. szám. dogulásának szerves megalapozása. Mégis a most előterjesztett törvényjavaslat egészségvédelmi és ivadékvédelmi programmjába szervesen beletartozik a házasodási kölcsön kilátásba helyezése annak a kiemelése következtében, hogy ilyen kölcsönt csak minősített egészségi feltételekkel rendelkező házasulok kaphatnak. A kölcsönnyújtással kapcsolatban elérhető lehetőségeket a népi erő megszilárdítására törekvő szociális és egészségügyi politika nem hagyhatja kiaknázatlanul. Az ügy fontossága megérdemli, hogy az Alap állagának várható gyarapodásával erre a célra is megfelelő fedezet biztosíttassék. 3. A házasság megtámadására és felbontására vonatkozó rendelkezések. A 6—8. §-ok rendelkezései az 1894 : XXXI. törvénycikkbe iktatott házassági törvény egyes rendelkezéseit egészítik ki annyiban, amennyiben a javaslat általános célja és a közegészségügyi érdekek okvetlenül megkívánják. Ezek a kiegészítések összhangzásban vannak a házassági törvény alapelveivel, a törvényt szervesen fejlesztik tovább, illetve annak egyes rendelkezéseit a törvény szellemében értelmezik. A 6. §. a házassági törvény 55. §-ának okszerű továbbfejlesztése : ennek értelmében ugyanis lényeges személyi tulajdonságokra vonatkozó megtévesztés a házasság megtámadására szolgálhat alapul; ezt egészíti ki a javaslat 6. §-a azzal, hogy az 1. §. alá eső kóros állapotot lényeges személyi tulajdonságnak nyilvánítja és a megtévesztés körülményeinek leírásában az orvosi bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eshetőségekre figyelemmel van. A 7. §. a házassági törvény 55. §-ához, ennek szellemében illeszt be egy újabb házasságmegtámadási okot: a házasságkötéskor már fennállott gyógyíthatatlan elmebajt nemcsak megtévesztés, hanem tévedés címén is elismeri megtámadási oknak. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy ha már az elmebaj fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása — a házassági törvény 14. és 15. §-aiban amúgyis szabályozott gondnoksági eseteken kívül — a házasságkötés előtt a már ismertetett nehézségek miatt nem is tehető mindenkire kötelezővé, az elmebetegség nyilvánvaló tüneteinek jelentkezésekor utólag megállapítható legyen és az elmebeteggel kötött házasságot, az esetleg még várható ivadékokra is tekintettel, fel lehessen bontani. A 8. §. a házassági bontóperekben kialakult azt a bírói gyakorlatot kívánja kiigazítani, amely szerint, ha valamelyik • házastárs a házasság felbontására okot szolgáltató cselekménye után elmebetegségbe esik, a bíróság vele szemben elmebetegsége miatt a bontási keresetnek nem ad helyet. Ha egyszer a vétkesség megállapítható, nem lehet indokolt a házasság felbontásának megtagadása a vétkes cselekmény után bekövetkezett elmebetegség címén, annál is kevésbbé, mert ilyen joggyakorlat mellett az elmebajok diagnosztikájának fejletlenségére tekintettel a törvényt ki lehet játszani. Felmerült még az az indítvány is, hogy egyes külföldi országok (pl. Svédország, Svájc, Németország, Nagybritannia) példáját követve megengedtessék a házasság felbontása a házasság ideje alatt fellépő elmebetegség címén is. Ez azonban nem illenék be a házassági törvénynek a felbontás körében fennálló vétkességi rendszerébe. A házasság erkölcsi tartalmából folyó kölcsönös segítség és támogatás kötelességét, valamint az emberiességet is a legtöbb esetben sértené az, ha a házasság ideje alatt, esetleg éppen a házasság körülményei és a bontást kérő fél hibája miatt keletkezett betegség jogcímet adna a házasság felbontására.