Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-465. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1938/39. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1938/39. költségvetési évre enedélyezett hitelekkel szemben (1938:XXII. t.-c.) a 1938/39:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 185. és 308. számú jelentései tárgyában

465. szám. 295 A valódi kezelésnek ebben az összeállításban kimutatott 59" 1 millió P tény­leges hiányával kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy annak kialakulásánál — mint az a fenti összeállításból is kitűnik — a 38 millió P-t tevő kölcsönbevételek is közrehatottak. Figyelmenkívül hagyva e kölcsönbevételeket, megállapítható, hogy az államháztartás 1938/39. évi valódi kezelése tulajdonképpen 97*1 millió P pénztári hiánnyal zárult. A tárgyalás alatt álló zárszámadás eredményeinek elbí­rálásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy külön törvényes felhatalmazások alapján főkép a Felvidéknek és Kárpátaljának az ország területéhez történt visszacsatolásával kapcsolatban, valamint a szesz­egyedáruságnak az 1938/39. költségvetési év során történt bevezetése folytán összesen 173*7 millió P kiadás teljesíttetett és 51*8 millió P olyan bevétel folyt be, amelyről a költségvetésben előirányzás nem történt. Abból a célból tehát, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényben megállapított 0*1 millió P felesleggel összehasonlítható legyen, az eredményből — a kölcsönbe vét elekhez hasonlóan — ki kell kapcsolni mindazokat a kiadásokat és bevételeket is, amelyek a költségvetésben nem voltak előirányozva» hanem foganatosításukra külön törvények adtak felhatalmazást. Ilyenek a Fel­vidék és Kárpátalja visszacsatolásával, továbbá a szeszegyedáruság bevezetésével kapcsolatos már említett kiadások, illetve bevételek, továbbá a közmunka kiadások. Ezek együttvéve összesen 121*9 millió P nettó kiadást eredményeznek. Ha ez utóbbi eredményt figyelmen kívül hagyjuk, az előbb említett 97*1 millió P pénztári hiány helyett 24*8 millió P pénztári felesleg jelentkezik, ami a költségvetési feles­leggel szemben 24*7 millió P-vel kedvezőbb eredményt jelent. A valódi kezelés tehát 59*1 millió P pénztári hiánnyal zárult, míg az átfutó kezelésben a bevételek a kiadásokat 2*6 millió P-vel múlták felül, úgyhogy az előző évről áthozott 157*71 millió P pénztári maradvány 56*5 millió P-vel fogyatkozott, vagyis az 1939—1940. számadási időszakra 101*2 millió P pénztári maradvány vitetett át. - _— Megjegyzi a bizottság, hogy a 38 millió P kölcsönbe vételből az 1939. év július havában 28 millió P már vissza is fizettetett, 10 millió P pedig közmunkák céljára vétetett igénybe. Ezenkívül az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatarto­zások rendezésének elősegítésére ez évben 10 millió P kölcsön folyt be, amely összeg a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál vételez­tetett be. Az 1938 : XX. t.-c-ben engedélyezett beruházásokra pedig 275 millió P kölcsönt vett fel a kormány, amely a Nemzeti beruházási alapnál van bevétel­ként elszámolva. Az országos, valamint a közigazgatási és üzemi adósságoknak folyó évi tiszta gyarapodása 372-4 millió P. Ez a tiszta gyarapodás akként állott elő, hogy az évközi, összesen 592-7 millió P-s gyarapodással szemben 220-3 millió P volt a tárgyévi fogyatkozás. Az állami adósságok álladókat a már említett kölcsönökön kívül — a jelen­tősebb tételeket említve — 95-7 millió P-vel gyarapította a cseh-szlovák fizetési eszközöknek a visszacsatolt területen történt átváltásából keletkezett adósság, 85*1 millióval emelte az 1938 : XXV. t.-c. 3. §-ának (1) bekezdése alapján végre­hajtott adósságkonverzió, 15-8 millió P-s gyarapodást okozott kamatozó kincstár­jegyeknek az alábbiakban említendő nem kamatozókkal történt kicserélése, 22*1 millió P esik az állami vas-, acél- és gépgyárak részéről a megrendelőktől felvett gyártási előlegekre, 22 millió a szóbanforgó üzem áru- és egyéb tartozásainak gyarapodására, 6-2 millió pedig a szeszegyedáruság leltári vagyongyarapodással ellensúlyozott tartozásaira. Ezzel szemben — szintén csak a jelentősebb tételeket említve — az adósságok fogyatkozása a fentebb említett konverzió folytán az 36*

Next

/
Oldalképek
Tartalom