Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-459. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az országgyűléshez ásványolajfélék és földgáz kutatása és bányaművelése meghatározott területre vonatkozó jogának az 1911:VI. t.-c. 4. §-a alapján a Wintershall A. G. berlini cégre, illetőleg az általa alapítandó részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

2Ö8 459. szám. A 4. pont a kutatási és bányászati jogoknak az 1911 : VI. törvénycikk értelmében a m. kir. iparügyi miniszter részéről a R. T.-ra való átruházásáról rendelkezik. Az 5. pont az elvégzendő geofizikai és geológiai munkálatokra vonatkozó rendelkezéseket, támogatást és kötelezettségeket foglal magában. A 6. pont a kutatófúrásokat az OSZ.-ben foglalt rendelkezések szellemében írja elő (legalább évi 3000 méter kutatófúrási teljesítményt), de fenntartja a m. kir. iparügyi miniszter számára azt a jogot, hogy évenkint egy kutatófúrás helyét ő jelölhesse ki. Ez a szerződési pont szól az új kutatófúrásoknál az OSZ. szellemében 36 négyzetkilométer kiterjedésű »területegység« ideiglenes vagy végleges kitű- . zésére vonatkozó kötelezettségről és pontosan megszabja az ilyen területegységen belül előálló további fúrási kötelezettségeket, akár eredménytelen volt az első kutatófúrás, akár eredményes. Bizonyos fúrási kötelezettségek elvégzése után a R. T. nyilatkozni köteles, hogy az illető területegységet átveszi-e, ha ezt elmulasztja, vagy a nyilatkozat nemleges, az illető területegység a szerződéses területből azonnali hatállyal kiválik. A 7. pont a R. T. által átvett termelőterületegységekre vonatkozóan egyenként évi 3000 méter fúrási teljesítményt ír elő, úgy azonban, hogy az összes átvett területegységeken együttvéve az évi összfúrási teljesítménynek a 20.000 métert nem kell meghaladnia. A fúrási kötelezettségek az egyes területegységeken megszűnnek, ha azok feltárása már annyira előrehaladt, hogy további fúrások lemélyítése már nem gazdaságos. A 8. pont egymagában (olaj nélkül) talált földgáz területegységeire külön rendelkezéseket tartalmaz. A 9. pont a szerződéses területen kutatás közben esetleg feltárandó egyéb ásványos anyagokat a szerződésből kiveszi. A 10. pont az ásványolaj- és földgázárak megállapításánál a m. kir. iparügyi miniszter részére bizonyos jogokat köt ki. A 11. pont nagyobb mennyiségben feltárt földgáz értékesítési módját szabályozza olymódon, hogy az ilyen földgázmennyiségeket elsősorban Budapest székesfőváros vagy az ország egy vagy több másik városának ellátására tartja fenn és ebben a tekintetben a m. kir. iparügyi miniszter beavatkozási jogát biztosítja. A 12. pont a R. T., illetőleg leányvállalatai részére biztosított csővezetékek építésére vonatkozó jog részleteivel foglalkozik, a 13. pont pedig a földgáz mérésének módját szabályozza. A 14. pont a m.kir. államkincstárt megillető termelési részesedést az OSZ.-ben foglalt rendelkezésekkel egybehangzóan (ásványolaj- és földgázból előállított gazolin után 15%, földgáz után 12%) állapítja meg és ennek szolgáltatási módját minden részletében szabályozza. A 15. pont megszabja, hogy a R. T. kutató, termelő és értékesítő tevékenységében Magyarország állami és nemzetgazdasági érdekeit íigyelembe venni köteles, a termelt ásványolajjal elsősorban a Magyarországon felmerülő szükségletet kell fedeznie. A R. T. termelésének szabad mennyiségét az országból kiszállíthatja. A 16. pont magyar munkaerők alkalmazásáról, a 17. pont magyar anyag felhasználásáról szól, a 18. pont a m. kir. iparügyi miniszter részéről bizonyos felsorolt esetekre támogatást helyez kilátásba, a 19. pont a m. kir. iparügyi miniszter műszaki szakértőjének jogkörét szabja meg, a 20. pont szerint pedig a R. T. idegen tulajdonokban okozott károkért szavatol. A 21. pont szerint a m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. iparügyi miniszterrel egyetértve, a KSZ. és az annak kiegészítő részét alkotó OSZ. megkötéséről a magyar országgyűléshez teendő jelentéssel egyidejűleg törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni a KSZ. hatálybalépésétől számított 15 évre a R. T.-nak és