Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-423. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. II. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről

423 £zam. 131 A több-kiadásból esik az I. a II. félévre (harmadra) f 31.432 84 74.540 150.000 7*2 ^,•73 aj 53 ^ •° ... "II 19.083 15.000 585.500 11.258 22.153 97.526 7.100 1,100.000 <w 05 Indokolások ós megjegyzések 1. tétel. A román állammal kötött egyezmény értelmében a tiszai tutajozás érdekében fizetendő partvédelmi átalány esedékes részletét utalványozni kellett. 2. tétel. A részvény társulat az ország területén megmaradt mintegy 34 km hosszú csatornaszakaszt, valamint a rajta átvezető hidakat és kompokat állami támogatás nélkül karbantartani nem tudja, mert a fő bevételi forrását képező hajózás a magyar szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt, a kezelésében levő és részben mezőgazdasági mívelés alatt álló területekből származó bevételei pedig a kiadásai fedezésére nem elegendők. Ezért a társulat részére a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire ez évben is kamatmentes kölcsön engedélyeztetett. 3. tétel. A tavaszi árvizek során 34 ármentesítő társulat, illetve érdekeltség védművei rendkívüli károsodást szenvedtek. A megrongált védműveket közérdekből sürgősen helyre kellett állítani, azonban a helyreállítási költségeket a társulatok, illetve érdekeltségek nehéz anyagi helyzetük miatt nem tudták viselni s így részükre állami támogatást kellett engedélyezni. 4. tétel. A balsai, tiszadobi, cigándi partvédőművek építési, a tiszasülyi, tiszaszőllősi, szajoli partbiztosítási, a tiszafüredi mederrendezés helyreállítási, végül a balatoni kikötőkkel, valamint a soroksári Dunaág munkálataival kapcsolatos kotrási és fenntartási munkálatok költségeire fordíttatott. A kiadás az említett munkálatok költségeinek fedezésére befolyt s e cím előirányzat nélküli rendkívüli bevételeinél elszámalt azonos összegű bevétellel ellensúlyozva van. Megjegyzendő, hogy az 1929 : III. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében mindazok az összegek, amelyeket egyesek, községek, törvényhatóságok, vízitársulatok ós más közületek az állam által végrehajtandó vízimunkálatok költségeihez hozzájárulásként fizetnek, e munkálatokra — a költségvetésben felvett évi összegen felül — felhasználhatók. 5. tétel. A szakiskola tanulói létszámának emelkedése folytán szükségessé vált a szakiskola főépületének internátus céljaira való kibővítése. Minthogy a kibővítéssel járó átalakítási munkálatokat a tervezettnél nagyobb arányban kellett végrehajtani, azoknak költségei az előirányzatnál többet tettek. 6. tétel. A kormánybiztosság működésével kapcsolatban felmerült személyi ós dologi kiadások, valamint a kiküldetési illetmények okozták. 7. tétel. A telep gazdasági épületei a tárgyév folyamán már annyira rossz állapotba kerültek, hogy a cselédlakásban lakó cselédek, úgyszintén az istállóban elhelyezett állatok testi épsége veszélynek volt kitéve. Ez oknál fogva a gazdasági épületeknek a számítottnál nagyobb mérvű tatarozására és átalakítására halaszthatatlanul szükség volt. 8. tétel. Az ország egyes részein a gazdák oly nagymérvű elemi károsodást szenvedtek, hogy annak következtében a szükséges vetőmagvakkal nem rendelkeztek. A termelés folytonosságának biztosítása és a gazdák megsegítése érdekében előbb őszi, majd tavaszi vetőmagot kellett beszerezni és kölcsönként kiosztani. A vetőmagkölcsönök pénzbeli egyenértékét a gazdák 1940. szeptember l.-jétőll 1940. december 31.-óig különböző időpontokban tartoznak visszafizetni. A vetőmagkiosztással kapcsolatos szállítási és adminisztrációs költségeket a tárca viselte.