Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-422. A m. kir. miniszterelnöknek az 1941. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

422. szám. 103 Vármegye (Tj. város) ) (Közigazg. kirend.) / Járás (megyei város) : , Község; (25. sz. melléklet.) (Ahol a szövegben dűltsz'edésű szavak vannak előnyomtatva, ott a feleletet a megfelelő szó aláhúzásával kell megadni.) Tűzkárjelentés. 1. A tűz keletkezésének ideje és helye. a) Mikor keletkezett a tűz? év hó nap óra perc. b) Hol? kerület utca házszám. helyrajzi szám. c) Ki a ház vagy telek tulajdonosa? , , d) A tűz keletkezési helye : belterület - - külterület. 1. épület belső, külső része mégpedig : pince, földszint, emelet, padlásür, tetőhéjjazat, kémény* Ezen belül: lakószoba, konylta, cselédszoba, fürdőszoba, előszoba (hall), mosókonyha,< lépcsőház, liftház, üzlethelyiség, műhely, raktá.r, kamra, laboratórium, istálló, szin, pajta, csűr, ól, vagy 2. telek mely része : udvar, kert, szérűskert, vagy '. e) A tűz az épületről, telekről átterjedt-e másnak a telkére, épületére? igen — nem. Ha átterjedt, hova és milyen távolságra? 2. A tűzkár megállapítása. a) Kik károsultak a tűzvész folyamán közvetlenül a tűz, vagy az oltási munkálatok következtében?- (Ha a tűzesetnek annyi károsultja volna, hogy azok névszerinti felsorolására ez a rovat nem elegendő, úgy a károsultakat külön névjegyzékbe kell foglalni és azt a jelentéshez kell csatolni.) b) Az elégett vagy megrongált tárgyak részletezése : 1. Épületek: (Az elégett épületeket nem szabad közös gyűjtőnév alá foglalni, hanem tüzetesen ki keli mutatni, hogy az épület milyen célt szolgált. Pl. városi bérház, családi lakóház, istálló, ól, akol, csűr, pajta, présház, borpince, textilgyári épület, lakatosműhely, templom, iskola, kórház, laktanya, szálloda, fürdőépület, vasúti raktárház stb. Ha valamely épület közös tető alatt különböző jellegű részekből áll, ezt a minőséget is ki kell tüntetni ilyenformán : lakóház és istálló egy tető alatt, lakóház és műhely egy tető alatt, lakóház és présház egy tető alatt, stb.) Az épületek neme rendeltetésük szerint Földszintes, vagy hány emeletes Szilárd Vegyes vagy fa Az épületek becsértéke pengőben Biztosítva volt-e s milyen összegre A megsemmisült érték pengőben Az épületek neme rendeltetésük szerint Földszintes, vagy hány emeletes alapépítmény Az épületek becsértéke pengőben Biztosítva volt-e s milyen összegre A megsemmisült érték pengőben Az épületek neme rendeltetésük szerint Földszintes, vagy hány emeletes . „ i . | nem tuzbiz- , „ . tuztos -L-T, biztos anyagú J s 1 anyagú tűzbiztos anyagú nem tűzbiztos anyagú Az épületek becsértéke pengőben Biztosítva volt-e s milyen összegre A megsemmisült érték pengőben Az épületek neme rendeltetésük szerint Földszintes, vagy hány emeletes tetőzettel Az épületek becsértéke pengőben Biztosítva volt-e s milyen összegre A megsemmisült érték pengőben 1 (Valamely épület alapépítménye »szilárd«, ha oldalfalai kőből, téglából, betonból, vályogból vagy sárból vannak. »Fa vagy vegyes«, ha az oldalfalak teljesen fából, paticsból (fonott fal) vagy részben téglából, betonból, vályogból és részben favázból, fából épültek. Az épület tetőzete »tűzbiztos«, ha cseréppel, palával, eternittel, aszbeszttal, fémmel, betonnal vagy aszfalttal van fedve; »nem tűzbiztos« a tetőzet, ha egészben vagy egyes részein tűzbiztos anyaggal vegyesen, de tűzfalelválasztás nélkül zsindellyel, deszkával, náddal, szalmával, -gyékénnyel, kátrárjyfedőJemeJízel van fedve). 13* •