Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-348. Törvényjavaslat a nemzetiségi érzület bünetőjogi védelméről

——-^— 22 348. szám. Ennek a rendelkezésnek alapgondolata az, hogy a nagyobb nyilvánosságban elkövetés fokozza a sérelem súlyát, minélfogva az ilyen cselekmény szigorúbb büntetést érdemel. A cselekmény elkövetésének módozataihoz képest hat hónapig, illetőleg egy évig terjedhető fogházbüntetésben megszabott büntetés megfelel annak a büntetőjogi megítélésnek, amelyben jogszabályaink a hasonló természetű cselekményeket részesítik. Az utolsó bekezdés rendelkezése a bűnvádi eljárás megindítását magánindítványtól teszi függővé, ami egyfelől annak következménye, hogy a cselekmény — természeténél fogva — rendszerint csak a sértett feljelentése útján jut a hatóság tudomására, másfelől abból származik, hogy a nemzetiségi érzület — amint arra az általános indokolásban tüzetesen rámutattam — túlnyomórészben az egyéniség lelki alkatától függő érzelmi elemekből áll, mihezképest az érzületsértő cselekményekkel szemben fellépő érzékenység is egyéniségek szerint különböző erősségű ; indokolt tehát a sértettre bízni annak kezdeményezését, hogy az ellenében elkövetett cselekményt olyannak tekinti-e, amely alapul szolgálhat a bűnvádi eljárás megindulására. A bírói hatáskör tekintetében a javaslat nem tartalmaz külön rendelkezést és így az eljárás a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. t.-c. 17. §-ának 4. pontja értelmében a kir. törvényszék háromtagú tanácsának hatáskörébe tartozik, ami biztosítja a cselekménynek szakszerű elbírálását. A 2. §-hoz. Ez a §. a hatálybaléptetésről rendelkezik és nem szorul indokolásra. Budapest, 1940. évi július hó 23. napján. Dr. Radocsay Zászló s. k., m. kir. igazságügy miniszter.