Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról

16 347. szám.­Hogy mely ügyekben jogosult a vajdasági gyűlés statútumokat alkotni, arra nézve a 7. §. adja meg az irányítást. Természetesen azokban az ügyekben, ame­lyek jogalkotási szempontból önkormányzati hatáskörbe tartoznak. Ebben a tekintetben tehát a törvények részletes rendelkezései fognak megfelelő jogkört biztosítani. A 11. §. második bekezdése azonban több olyan tárgyat felsorol, amelyekre a statútum-alkotási jog azonnal biztosítva lesz és e statútumok mielőbbi megalkotása az önkormányzat működési feltétele. Ez a felsorolás azonban csak példázó jellegű és azt még a 14. §. utolsó bekezdése is kiegészíti. A vajdasági statútumok hatálya természetesen Ungvár város területére is kiterjed. A vajdasági statútumok és szabályrendeletek felterjesztéséről és megerősíté­séről a javaslat 12. §-a rendelkezik ; a kihirdetés, közzététel és hatálybalépés tekintetében az alkotandó statútum (11. §. d) pontja) fog intézkedni. A 12. §-hoz. E §. a vajdasági statútumok és költségvetési tervezet, valamint a zárszámadás előzetes bemutatásáról, — a statútum megerősítéséről, a szabályrendeletek és költségvetés jóváhagyásáról, illetőleg a zárszámadás tudo­másulvételéről, végre a statútumok és szabályrendeletek kihirdetéséről rendel­kezik. Ellentmondásnak látszik, hogy a statútumot, a magasabbrangú jogszabályt a helytartó erősíti meg, míg a szabályrendeleteket az eddigi jogszabályoknak megfelelően az illetékes miniszterek záradékolják ; azonban a helytartó a statú­tumok megerősítésénél a kormányzó nevében jár el, s ezzel a statútumok külön­leges szerepe kidomborodik. E §. rendelkezései biztosítják, hogy a jogszabályok összhangja meglegyen és csak a törvényeknek megfelelő jogszabályok legyenek kihirdethetők; továbbá, hogy a vajdasági háztartást a törvényes keretek közt vezessék. A kihirdetés mód­ját a statútumokra és szabályrendeletekre a 11. §. második bekezdésének d) pontja szerint a vajdasági statútum fogja szabályozni. Már a 10. §. i) pontjából is kitűnik, hogy a vajdasági gyűlés által alkotott vármegyei szabályrendeletek hatálya mindig csak egy vagy több vármegyére terjedhet ki, de Ungvárra nem ; e szabályrendeletekre az említett eltérésekkel az általános szabályok lesznek érvényesek. Hogy a kormányzói helytartó a statútumok megerősítése előtt meny­nyiben fog a szakminiszterekkel érintkezést keresni és a megerősítésről hogyan és mikor fog a kormányzónak jelentést tenni, az a 15, §. utolsóelőtti bekezdése alapján kiadandó rendeletben és utasításokban lesz megállapítva. A 13. §-hoz. A vajdasági gyűlés összehívásának, megalakulásának és műkö­désének módját, a rendes ülésszakok idejét, valamint az ülések rendjét a 11. §. máso­dik bekezdésének c) pontja értelmében vajdasági statútum fogja megállapítani. A vajdasági gyűlés elnapolása a 15. §. értelmében a kormányzói helytartó joga. Szükséges azonban a rendkívüli esetekben való feloszlatás jogát és ilyen feloszlatás esetében az újraösszehívás módját szabályozni. E jogkört a 13. §. minden feltétel és időhatár nélkül a kormányzónak biztosítja. A 14. §-hoz. E §. a vajda választásáról és jogköréről rendelkezik, ö a vaj­dasági önkormányzat vezető tisztviselője, s ennek megfelelnek azok a szabályok, amelyek a választás különleges módjára és hatáskörére nézve meg vannak álla­pítva. Állása képesítéshez nincs kötve, szükséges azonban, hogy a Vajdaság terü­letén lakó vagy onnét származó egyén legyen, aki egyrészt a vajdasági gyűlés bizal­mával rendelkezik, másrészt azonban a kormánnyal és kormányzói helytartóval való érintkezést súrlódásmentesen tudja ellátni; ezt a jelölés hivatott biztosítani. A választás 5 évre szól; a külön törvényben megállapítandó szövegű esküt a vajda a vajdasági gyűlés előtt teszi le. Felelősségrevonását és jogállását részben külön

Next

/
Oldalképek
Tartalom