Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról
Iá , 347. szám. terület és nép sajátos viszonyai valamely szempontból megokolják. Ezért a javaslat az országos kezelés alá tartozó ügyeket nem is sorolja fel, hanem csak az önkormányzatiakat. Lesznek ügycsoportok, amelyek jogalkotási szempontból, mások, amelyek kormányzati* szempontból, és ismét mások, amelyek igazgatási szempontból igényelnek különleges kezelést; de természetesen lehetséges, hogy valamely ügycsoport két vagy három szempontból is különleges kezelésre indokolt és így ilyen tekintetekből önkormányzati hatáskörbe fog tartozni. Ezen az elvi alapon a 7. §. második bekezdése jelöli meg közelebbről is az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyeket. Ebből a szempontból a javaslat lehető széleskörű meghatározásra törekedett és túlment jóformán minden kísérleten és tervezeten, amelyek eddig az autonómia körét meghatározni igyekeztek. Nemcsak a helyi (tehát vármegyei és községi) igazgatás körébe tartózó ügyek, de azonfelül három nagy igazgatási ág, nevezetesen a vallás- és közoktatásügy, népjóléti ügyek, gazdasági ügyek, továbbá a jogszabállyal más igazgatási ágak köréből odautalt ügyek, végre az önkormányzatra vonatkozó pénzügyek szerepelnek az önkormányzati ügyek felsorolásában. Az országos viszonyoktól leginkább a vallás és közoktatási igazgatási ág körében, valamint a jóléti és gazdasági közigazgatásban van eltérés. A vallás ügyét főképpen a gör. kat. egyház és a magyar állam közti közjogi és közigazgatási helyzetnek figyelembevételével kell megoldani. A közoktatásban a rutén nyelv jogai igényelnek részletes szabályozást. A népjóléti és gazdasági ügyek különleges voltára a magyar koimányck már régen tekintettel voltak, midőn e föld főleg rutén állattenyésztő és földmíves lakosságának megsegítésére felállították a hegyvidéki kirendeltséget. Kárpátaljának a szomszédos rónától eltérő termelési, helyi, ipari és gazdasági viszonyai, a zsidck nagy száma és a gazdasági életben elfoglalt túlnagy szerepe indokolják, hogy mindezen ügyekben az igazgatás a helyi viszonyokkal ismerős szervekre bizassék, tehát az önkormányzat megfelelően érvényesüljön. Természetesen vannak olyan gazdasági ügyek, például vízgazdálkodás, közlekedésügy stb., amelyek csak országosan oldhatók meg, s ugyancsak vannak olyan kulturális és szociális ügyek is, melyek nem illeszthetők be az önkormányzatba. Miután gyakorlatilag nem lett volna helyes az önkormányzati ügyköröket taxatíve felsorolni, e §. lehetőséget nyújt a c) pontban, hogy a megjelölt kereteken túl az önkormányzatot más ügyekre is ki lehessen terjeszteni. A javaslat meghatározza azt is, hogy az önkormányzat pénzügyekben az önkormányzat költségeinek és a fedezet megállapítására terjed ki. Az általános indokolás kifejti, hogy a közigazgatás zökkenésmentes ellátására a jelen törvényen kívül más jogszabályok alkotása is szükséges. A javaslat azért utasítja a kormányt, hogy mielőbb, de legkésőbb két éven belül törvényjavaslatokat terjesszen elő, illetve kormányrendeleteket adjon ki, amelyek az önkormányzati jogkör részleteit pontosan megállapítják. A 8. §-hoz. Indokolást nem igényel. A 9. §-hoz. Kárpátalja önkormányzatának képviseleti szerve a vajdasági gyűlés. A gyűlés többsége választott tagokból áll, akiknek száma 40. így az autonómia igen fontos elvi és gyakorlati biztosítéka megvan. A méltóságuk, illetőleg hivataluk alapján, továbbá kinevezés alapján tagsági joggal bírók száma a helytartói hivatal osztályvezetői nélkül együttvéve legfeljebb 24 ? amely szám a helytartói hivatal osztályvezetőinek elképzelhető számával együtt is jóval alatta marad a választott tagok számának. A vajdasági gyűlés összeállítása a magyar alkotmányos szervek (ország-