Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

134 364. szám. szakítás nélkül katonai szolgálatot teljesített, v • • • A katonai büntetőbíró: ágnak az előbbi bekezdésben megszabott hatáskör 3 változatlanul fennáll abban az esetben is, ha az eljárás alapjául szolgáló szabadcágvesztésbüntetést utóbb polgári büntetőbíróság az általa kiszabott szabadságvesztésbüntetéssel összbüntetésbe foglalta vagy egyesítette. 8. §. Több elítélés esetében az elítéltnek együttesen kell kérnie valamennyi ítélet (büntetőparancs) hátrányos jogkövetkezményeinek megszüntetését, kivéve ha az egyik ítélet (büntetőparancs) tekintetében az eljárás a polgári, a másik tekintetében pedig a 7. §. harmadik bekezdésének rendelkezéséhez képest a katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az előbbi bekezdésben említett kivétel esetén kívül a bíróság a kérelemnek csak abban az esetben ad helyet, ha a jogkövetkezmények megszüntetésének feltételei valamennyi ítélet (büntetőparancs) szempontjából fennállanak. 9. §. Ha a kérelemből az tűnik ki, hogy előterjesztésének törvényszabta előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet tárgyalás nélkül elutasítja. Egyéb esetben hivatalból megszerzi a kérelem eldöntéséhez szükséges adatokat és bizonyítékokat. E végett elsősorban az igazságügyminiszter, illetőleg a honvédelmi miniszter által rendelettel kijelölt szervezetek és személyek részéről kiállított környezettanulmányokat használja fel. A bíróság a kérelem felől a kir. ügyésznek, illetőleg a honvédügyésznek és a kérelmezőnek, szükség esetében pedig a sértettnek és tanuknak meghallgatása után végzéssel határoz. A tárgyalás »tiem nyilvános. A bíróság, ha a jogkövetkezmények megszüntetésének törvényes előfeltételei (3—6. §§.) fennállanak, a kérelemnek helyt ad, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja, — • •v- A bíróság a kérelem teljesítését belátása szerint további határidőnek efc teltétől és a kérelmezőnek ez idő alatt tanúsított magatartásától teheti függővé. A kérelemnek helyt adó végzés ellen a kir. ügyész, illetőleg a honvédügyész, a kérelmet elutasító végzés ellen pedig a kérelmező felfolyamodást jelenthet be. A felfolyamodás elintézésére a bűnvádi perrendtartás, a katonai büntetőbíráskodás körében pedig a katonai bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni. További perorvoslatnak nincs helye. 10. §. A kir. ügyészség, járásbíróság előtti eljárásban az eljáró bíró, a katonai büntetőbíráskodás körében pedig az illetékes elsőfokú honvédbíróság a kérelemnek helyt adó végzést, jogerőre emelkedése után, zárt borítékban haladéktalanul megküldi az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnak, továbbá annak a bíróságnak,^ amelyik az ítéletet (büntetőparancsot) hozta és azoknak a hatóságoknak, amelyeket ilyen célból a kérelmező megokoltan megjelölt. 11. §. Az elítélt arról az elítélésről, amelyhez hátrányos jogkövetkezmények az 1. §. szerint nem kapcsolódnak, vagy amelynek hátrányos jogkövetkezményei a 2., 3. vagy 18. §. értelmében megszűntek, bíróság vagy más hatóság előtt nem köteles számot adni. Erre a jogára az elítéltet az előéletére- vonatkozó kérdés feltevésekor figyelmeztetni kell. Rágalmazás vagy becsületsértés esetében az állított vagy híresztelt tény, úgyszintén a valamely tényre közvetlenül utaló kifejezés valósága bizonyításának az 1914: XL1. t.-c. 13. §-ának 3. pontja alapján nincs helye, ha a büntető határozathoz hátrányos jogkövetkezmények az 1. §. ,sz«rint nem kapcsolódnak, vagy annak hátrányos jogkövetkezményei a 2., 3. vagy 18. §, értelmében megszűntek. Ezt a, szabályt kell alkalmazni akkor i§,' há' a valóság bizonyításának m 1930; íí.