Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-284. Törvényjavaslat az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Bukarestben, 1932. évi június hó 16. napján kelt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről

284. était ressortissant est considéré comme Etat du domicile. IV. Si enfin le défunt était au moment de sa mort, ressortissant des deux Etats et si on ne peut établir son domiciíe, dans ce cas les administrations compétentes se mettront d'accord. Article 3. Les biens immobiliers .y compris les accessoires faisant partie de la succession d'un ressortissant d'un des deux Etats contractants, ne seront soumis aux droits de succession que dans l'Etat où sont situés lesdits biens. Les droits auxquels s'appliquent les prescriptions de droit civil relatives aux biens fonds, les droits d'usage des biens immobiliers, ainsi que les droits, garantis par des biens immobiliers ou grevant lesdits biens, doivent être assimilés aux biens immobiliers. iLa question de savoir si un objet doit être considéré comme immobilier sera tranchée d'après la législation de l'Etat dans lequel l'objet en question est situé. Pour déterminer ce qu'il faut entendre par accessoires il faut se conformer au droit de l'Etat dans lequel se trouve le bien immobilier. Article 4, Les dettes qui grèvent les biens visés à l'article 3 ou qui sont garanties par lesdits biens sont mises à la charge de ces biens. Toutes autres dettes seront imputées sur les biens visés à l'article 2, le cas échéant proportionnellement à la valeur de la masse successorale se trouvant sur le territoire de chacun des deux Etats ; seule la fraction qui pourrait encore rester sans couverture sera retranchée de la même manière, des biens visés à l'article 3. Article 5. En ce qui concerne les legs qui ne portent pas sur un objet déterminé ou sur des droits concernant un objet déterminé seront, en premier lieu mis à la charge des biens visés à l'article 2 et seulement au cas szám, 63 fog a lakóhely államának tekintetni^ amelynek az örökhagyó honosa volt. IV. Ha pedig végül az örökhagyó halála pillanatában a két Államnak volt honosa és lakóhelye meg nem állapítható, ebben az esetben az illetékes hatóságok fognak egymásközt megállapodni. . .. - • "•'••'• 3. cikk. Azok az ingatlan javak, ideértve ezeknek tartozékait is, melyek a két szerződő Állam valamely állampolgárának , hagyatékát képezik, csak abban az Államban fognak örökösödési illetékek alá vonatni, amelyben ezek a javak fekszenek. Azok a jogosítványok, amelyekre az ingatlan vagyonra, vonatkozó polgári jogszabályok nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyonra vonatkozó használati jogok, úgyszintén oly jogok, melyek ingatlan vagyonra vannak biztosítva vagy azt terhelik, az ingatlan vagyonnal azonos elbírálás alá esnek, Az a kérdés, hogy melyik tárgy te* kintendő ingatlannak, azon Állam törvényhozása szerint döntendő el, amely-'•• ben a tárgy fekszik. : Annak a megállapítására nézve, hogy mi tekintendő tartozéknak, azon Állam jogszabályai irányadók, amelyben az ingatlan vagyon fekszik. 4. cikk. A 3. cikkben megjelölt javakat terhelő avagy azokon biztosított adósságok ezen javak terhére vétetnek számba. Az összes többi adósságok a 2. cikkben megjelölt javak terhére számítandók, esetleg a mindkét Állam területén fekvő hagyatéki tömeg értékével arányosan ; egyedül az a töredék, amely fedezet nélkül maradna, hasonló módon a 3. cikkben megjelölt javak terhére számítandó fel. 5. cikk. Ami azokat a hagyományokat illeti, amelyek nem vonatkoznak meghatározott tárgyra, vagy pedig olyan jogokra, amelyek egy meghatározott tárgyra vonatkoznak, elsősorban a 2. cikkben megjelölt javak ter-