Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281. szám. 15 és azt az adózóval írásban közli. Az eskü szövegét úgy kell megállapítani, hogy abban az adózó valóságos jöve­delmére és vagyonára vonatkozó ada­tok megerősítése foglaltassók. Az adózó az eskü szövegének megállapítása ellen az írásbeli értesítéstől számított 8 napon belül a pénzügyminiszterhez fellebbezéssel élhet és ebben kérheti, hogy az eskü kivétele mellőztessék, vagy megjelölheti azokat a tényeket, amelyeknek valóságára hajlandó az esküt letenni. (4) A fellebbezés tárgyában a pénz­ügyminiszter végérvényesen határoz és határozatában az eskü szövegét is végérvényesen megállapítja. (5) A bíróság — lehetőleg a meg­kereséstől számított 30 napon belül — az eskü kivételére határnapot tűz ki és arra az érdelkelteket megidézi. A kö­telezettnek szabadságában áll az eskü letétele előtt bevallását helyesbíteni vagy kiegészíteni. Ebben az esetben az eskü kivétele mellőzhető, ha a kincstár képviselője a helyesbített jöve­delmet vagy a vagyont a kivetés alap­jául elfogadja. Ilyen esetekben az utólag bevallott jövedelem vagy va­gyon alapján sem az előző kivetések helyesbítésének, sem büntető el­járásnak helye nincs, azonban a jöve­delem és vagyon e részét úgy kell tekinteni, mint amelyet az adózó csak a hatóság felhívására vallott be, ennél­fogva az utólag bevallott jövedelem­és vagyontöbbletre eső adó után a megfelelő bírságot ki kell vetni. (e) Ha a kötelezett fél az eskü leté­telére kitűzött napon nem jelenik meg és elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételét megtagadja, a bíróság az iratokat az eskü letételére kitűzött határnaptól számított 15 nap elteltével további eljárás végett a pénz­ügyigazgatóságnak visszaküldi. Ezen a 15 napi határidőn belül azonban a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az eskü letételére újabb határnapot tűzzön ki. A kérelemnek további el­járás nélkül helyet kell adni. (7) Ha a kötelezett fél az eskü letételére igazolatlanul nem jelent meg, vagy az eskü letételét megtagadta és 15 napon belül újabb határidőt sem kért az eskü letételére, a m. kir. adóhivatal vagy az adófelszólamlási bizottság a körülmények által indokolt jövedelmet, illetőleg vagyont megálla­pítja és erről az adózót értesíti. A m. kir. adóhivatalnak vagy az adófel­szólamlási bizottságnak ebben a tárgy­ban hozott határozata ellen jogorvos­latnak helye nincs. A jogorvoslat ki­zárása nem vonatkozik azonban a határozatnak arra a részére, amely az eskü letételének igazolatlan elmu­lasztásával vagy megtagadásával nincs összefüggésben. (8) Az eskü letétele, vagy az eskü letételének megtagadása, végül az eskü letétele előtt a bevallás helyesbítése nem állja útját annak, hogy ha az esküvel megerősített adatok, vagy a kivető hatóság által alapul vett jöve­delem és vagyon, végül a helyesbített bevallás valótlannak bizonyulnak, adó­csalás miatt a büntető eljárás meg­indíttassék. Az adócsalásért kiszabott büntetésen felül az adózónak a hamis esküért való általános büntetőjogi fe­lelőssége érintetlenül marad. 42. §. Az az adózó, akinek háztartá­sához kettőnél több gyermek tartozik, a következő adókedvezményben részesül: 1. Annak az adózónak a jövedelem­adóalapjából, akinek tiszta jövedelme az évi 10.000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200— 200 pengőt, minden további gyermek után 300 pengőt le kell vonni és erre a csökkentett adóalapra kell a meg­felelő adótételt alkalmazni. 2. Annál az adózónál, aki az 1. pont alapján adókedvezményben azért nem részesíthető, mert egyáltalában nem alanya a jövedelemadónak, a terhére előírt földadóból, házadóból és általá­nos kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvényhatósági és községi adókból minden gyermek után 5%-ot kell törölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom