Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-184. A m. kir. miniszterelnöknek az 1939/40. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

184. szám. 85 8. (42.) A bányászati, kohászati és ipari üzemek alkalmazottainak foglalkozásszerinti statisztikája. Az adatgyűjtés az Iparügyi Minisztérium kívánságának megfelelően a foglalkozási ágak részletezésével tudakolja a katonailag kiképzett, illetőleg kiképzetlen alkalmazottak létszámát és korcsoportok szerint való megoszlását. A felvétel félévenkinti ismétlődéssel kiterjedne az összes bányászati, kohászati és gyáripari üzemekre és nagyobb időközökben — 3-tól 5 évenkint — a kisiparra is. Az adatszolgáltatók a bányászati, kohászati és gyáripari vállalatok, továbbá a közigazgatási hatóságok bevonásával és esetleg az ipartestületek közreműködésével a kisipari üzemek. 9. (59.) Vasúti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal vasúti statisztikai adatgyűjtéseinek átszervezése és kibővítése vált szükségessé. Az eddigi adatgyűjtésnek ugyanis nagy hiánya volt, hogy csak a Magyar királyi Államvasútakra, a Győr—Sopron—Ebenfurti vasútra és a Mohács—-Pécsi vasútra vonatkozóan szolgáltatott részletes adatokat, a többi hazai vasútról viszont nem állott elegendő adat rendelkezésre. Az új adatgyűjtés szerint — a régi meghagyása mellett — a vasutak ezentúl négy csoportba osztva vétetnek számba: a) f ővasutak, b) helyiérdekű vasutak, c) korlátolt közforgalomra berendezett vasutak és d) közúti vasutak. Az első két csoportba tartozó vasutak az »A« kérdőívet (30. sz. melléklet) töltik ki, amely mintegy 700 kérdést tartalmaz, az utóbbi két csoportba tartozó vasutak pedig az »A 1« kérdőívet (31. sz. melléklet), amely mintegy 150 kérdést foglal magába. Az adatok a Magyar királyi Államvasutaktól is naptári évről és üzletvezetőségenkint gyűjtetnek. Az adatgyűjtés a vasúti vállalatok közvetlen bevallásán alapul. II. Módosított adatgyűjtések. 1. (3. h) Rákbetegek statisztikája. A rákstatisztikai felvétel adatszolgáltatói közül kihagyattak a magán- és rendelőintézeti orvosok s ezentúl csak az intézeti ápolásban részesült, rákban és egyéb rosszindulatú daganatban szenvedőkről gyűjtetnek adatok. Az ily betegek kezelése (műtét, rádium, Röntgen stb.) ugyanis túlnyomórészt intézetekben történik s így a felvétel reprezentatív köre szinte ugyanaz marad, másrészt egyébként is csak az intézetek tudják szolgáltatni a különleges műszerekkel történő észlelés adatait. Az intézeti felvételi lap három kérdéssel bővül. Ezek a következők : I. a beteg foglalkozásánál: 7. a) Foglalkozott-e brikettel, kátránnyal, ígéri — nem, szurokkal, korommal, kéményseprés- Ha igen, mivel? sei, anilinfestékkel, röntgennel, rádiummal? , _-...II. a beteg lakásánál: 8. d) Ha lakása a földszinten vagy a szuterénben fekszik, alá van-e pincézve ? __ III. a boncolásnál: 26. Kezelés eredménye: a) Ha meghalt, történt-e boncolás? Igen nem. b) Ha történt boncolás, a prosecturai jegyzőkönyv szerint: * ;1. Mi a halálok? 2. Vannak-e áttételek? _ _ _ 3. Minő szövődmények láthatók? ___ _'_ 4. Röntgen vagy rádium túlégetés látható-e ? ., _ _ ..... 5. Melyek az egyéb boncolási eredmények ? : _ _•_ __ %. (23. a, d) Mezőgazdasági termelési statisztika. Az eddigi adatgyűjtés olyképpen módosul, hogy egyes kevésbbé jelentékeny termények megnevezései a kérdőívből