Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.
Irományszámok - 1939-179. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról" szóló 79. számú törvényjavaslat tárgyában
179. szám. 41 háromszorosánál nem több, a saját tőke 4 ezrelékénél ; d) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke háromszorosát meghaladta, de négyszeresénél nem több, a saját tőke 5 ezrelékénél ; e) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke négyszeresét meghaladta, de ötszörösénél nem több, a saját tőke 6 ezrelékénél; f) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke ötszörösét meghaladta, de hatszorosánál nem több, a saját tőke 7 ezrelékénél; g) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke hatszorosát meghaladta, de hétszeresénél nem több, a saját tőke 8 ezrelékénél; h) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke hétszeresét meghaladta, de nyolcszorosánál nem több, a saját tőke 9 ezrelékénél; i) ha a vállalat üzleti forgalma a saját tőke nyolcszorosát meghaladta, a saját tőke 1%-ánál; 2. biztosító vállalatoknál — a 21. §. 2. pontjában említett szövetkezetek kivételével — a díjbevételek 1 ezrelékénél ; díjbevétel alatt az összes biztosítási ügyletekből bevett biztosítási összdíjakat kell érteni; 3. közforgalmú vasutaknál a saját tőke 1 ezrelékénél; 4. azoknál a szövetkezeteknél és részvénytársaságoknál, amelyeknek az a kizárólagos célja, hogy tagjaik, illetőleg részvényeseik. részére üzletrészeik, illetőleg részvényeik ellenében öröklakást biztosítsanak, a saját tőke 1 ezrelékénél; 5. házrészvénytársaságoknál, valamint hasonló üzletkörű korlátolt felelősségű társaságoknál és részvényekre alakult betéti társaságoknál, továbbá mező- és erdőgazdasági ingatlanon őstermeléssel és az annak keretébe tartozó mező- és erdőgazdasági üzemágakkal foglalkozó társaságoknál annál az összegnél, amely a jövedelem- és vagyonadóról szóló törvényes rendelkezések szerint abban az esetben volna Kópv. iromány. 1939—191'1. III. kötet. fizetendő, ha a társaság vagyonát alkotó ház, mező- és erdőgazdasági ingatlan, mező- és erdőgazdasági üzem valamely természetes személy osztatlan tulajdonában volna; a részvényeseknek, a társasági tagoknak, vagy azok hozzátartozóinak a vállalattal szemben fennálló követeléseit és az ezek után felszámított kamatokat az adóalapból tehertételként csak abban az esetben szabad levonni, ha a részvényes, társasági tag, vagy ezek hozzátartozója e követelését és annak kamatait az adókivetés évére beadott jövedelem- és vagyonadó bevallásában bevallotta, ha pedig a vállalat részvényese, vagy tagja valamely társulati adó alá eső jogi személy, ez a tartozásként bevallott összeget az adóév társulati adójának kivetésénél alapul vett mérlegében vagyonként beállította, illetőleg veszteség-nyereségszámláján jövedelemként elszámolta ; ha a hitelező részvényes vagy társasági tag külföldön lakó külföldi állampolgár, vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy, a vállalat azt köteles igazolni, hogy a hitelező ez után a követelése után, vagy azzal kapcsolatban a magyar jövedelem- és vagyonadónak, vagy társulati adónak megfelelő adót külföldön fizet; 6. az 1—5. pontokban fel nem sorolt vállalatoknál a saját tőke 2 ezrelékénél. (2) Üj vállalatoknál az első mérleg megállapításáig a társulati adó legkisebb Összegét a saját tőke 2 ezrelékével kell számításba venni. (3) Felszámolás vagy csőd esetében a társulati adó nem lehet kevesebb a végső elszámolás (felszámolási zárószámla) vagy a felosztási terv alapján felosztásra kerülő vagyon 2 ezrelékénél, közforgalmú vasúti vállalatoknál, valamint tagjaik részére üzletrészeik, vagy részvényeseik részére részvényeik ellenében öröklakásokat biztosító szövetkezeteknél vagy részvénytársaságoknál pedig a felosztásra kerülő vagyon 1 ezrelékénél. 6