Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-178. Törvényjavaslat a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról

22 178. szám. tételei elestek, a földmívelésügyi miniszter azt megvonhassa, azaz a kötelező irányelveket, illetőleg az országos minimumokat hatályon kívül helyezhesse. A (4) bekezdés az országos bizottság munkájának szakszerűségét kívánja biztosítani a feladat fontosságához mérten. A 7. §~hoz. Az országos munkabérmegállapító bizottság összetételére vonatkozó rendelkezések épúgy a paritásos elven alapulnak, mint a vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság szervezésének szabályai. A 7. §. azonban az Országos bizottság tagjainak számát — lényegesen nagyobb fontosságához képest — jóval magasabban szabja meg. Minthogy országos viszonylatban az érdektelen elnökön felül érdektelen tagokat is könnyű találni, értékesíteni óhajtja az érdektelen tagok szerepeltetésével másutt elért kedvező eredményeket. Ezenkívül a törvényalkotta érdekképviseleti szerven felül a szabadtársuláson alapuló ilyen szerveknek is biztosít az országos bizottságban megfelelő szerepet, hogy ezáltal egyes különleges gazdasági ágak is képviselethez jussanak, valamint hogy a munkaadó és munkavállaló tagok kiválasztása minél szélesebb alapokon nyugodjék. A kijelölt érdekképviseleti szerv kiküldésének és az érdektelen tagságnak személyi kellékeit a (3) és (4) bekezdés az egyéb munkaadó és munkavállaló tag, illetőleg a vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottsági elnök (helyettes elnök) személyi kellékeivel azonosan szabja meg. Az (5) bekezdés megfelel a 3. §. (3) bekezdésének. A 8. §-hoz. Párhuzamos az 5. §-szal; rendeltetése is azonos. A 9. §-hoz. Az (1) és (aj bekezdés megfelel az 1923 : XXV. t.-c. 6. és 12. §-aiban foglalt rendelkezéseknek. A (3) bekezdés az idézett t.-c. 13. §-ától annyiban tér el, hogy a minden tagot megillető napidíj helyett a készkiadásokon felül csak a munkavállaló tagoknak nyújt megtérítést az elmaradt keresetért. Bővebb megokolást nem igényel. A 10. §-hoz. A bizottság nem töltheti be a törvény által kijelölt fontos feladatkörét, ha az elnök (helyettes elnök) és a tagok kötelességeiket lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül nem teljesítik, vagy testi vagy szellemi fogyatkozás következtében nem teljesíthetik. Ugyanez áll azokra az esetekre is, amikor utóbb olyan tények következnek be, amelyek annakidején a megválasztást, illetőleg kinevezést akadályozták volna. Ilyenkor az elnök (helyettes elnök), illetőleg a tag felmentése az egyedüli eszköz a bizottság megfelelő átalakulásának lehetővé tételére. A felmentést ugyanarra a fórumra indokolt bízni, amelyhez a 3. és 7. §-ok szerint az elnök (helyettes elnök), illetőleg a szükséghez képest a tagok kinevezése tartozik. Az országos bizottság elnöke és helyettes elnöke tekintetében rendelkezésre nincs szükség, mert ezek állami tisztviselők és a földmívelésügyi miniszter közegei. Az 1923 : XXV. t.-c. 7. §-a szerint a tagok tisztsége nem akkor szűnik meg, ha személyükben a mezőgazdasági érdekképviseleti választhatóságot kizáró ok merül fél, hanem érdekképviseleti tagságuk megszűntével. Minthogy ez akkor is bekövetkezik, ha az érdekképviseleti tagsági megbízás lejár, az idézett törvényhely szerint előfordul, hogy a munkabérmegállapító bizottság hosszabb időn át nem életképes, sőt egyáltalán nem létezik, mert tagjainak mezőgazdasági bizottsági tagsága a megállapított időtartam eltelte folytán megszűnt. Javaslatom az ilyen nem kívánatos, a munkabérmegállapítást megbénító eseteket kizárja. A 11. §-hoz. Az 1923 : XXV. t.-c. 4. §-ának utolsó bekezdése szerint »a bizottság jegyzői teendőit az illetékes közigazgatási hatóság által kirendelt tisztviselő látja el.« Javaslatom az előadói és ügyviteli tennivalók ellátásáról is gondoskodik, s mindezeket — az általános indokolásban említett módon megerősítendő — gazdasági felügyelőségekre, az országos bizottság tekintetében pedig a földmívelésügyi miniszterre bízza.