Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-178. Törvényjavaslat a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról

12 178* szám. zatait a bizottság egyszerű szótöbb­séggel hozza. Szavazategyenlőség ese­tében az elnök (helyettese) dönt. (2) Az ülésre meg kell hívni az alis­pánt (polgármestert) és a gazdasági felügyelőséget (erdőfelügyelőséget, sző­lészeti és borászati kerületi felügyelő­séget). Ezeknek, illetőleg kiküldötteik­nek szavazati joguk nincs. (3) Az elnök (helyettes elnök) az ülésre szavazati jog nélkül esetenkint szakértő tagokat is meghívhat. Egy ülésen legfeljebb két szakértő tag vehet részt. 14. §. (1) A legkisebb munkabéreket meg lehet állapítani a vármegye (vá­ros) egész területére vagy ennek csak egy részére; egységesen vagy terü­letileg eltérően; az összes munkákra vagy a munkának egyes nemeire. Meg lehet állapítani mindennemű munka­bér vagy csak egyes munkabérnemek (napszámbér, szakmánybér, részbér, cselédbér stb.) legkisebb mértékét. Fi­gyelemmer kell lenni a munkavállalók­nak nem és kor szerint eltérő teljesítő­képességére, úgyszintén — az éves gazdasági cselédek bérét kivéve — legalább is az egyes évszakokra. (2) A vármegyei munkabér megálla­pító bizottság a járási (városi) meze­gazdasági bizottságnak a legkisebb munkabérek megállapítására vonatko­zóan kellő időben benyújtott indítvá­nyát vagy véleményét tárgyalni kö­teles. (3) Örabér megállapítása esetében napi tízórai — a pihenők figyelmen kívül hagyásával számított — munka­idő után teljesített munkáért legalább húsz százalékkal magasabb órabért kell megállapítani, örabér megállapításá­nak csak napszámosmunka tekinteté­ben van helye. 15. §. (1) A vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizottság hatá­rozatát az elnök (helyettese) - az ülé­sen' jelenlevők előtt kihirdeti. A hatá­rozatot haladéktalanul kézbesíteni kell a bizottság tagjai (az elnök, illetőleg helyettes elnök), a főispán (főpolgár­mester), az alispán (polgármester), a vármegyei (városi) mezőgazdasági bi­zottság elnöke és a meghívandó szak­hivatalok részére. (2) A határozat ellen az országos munkabérmegállapító bizottsághoz elő­terjesztéssel élhetnek mindazok, akik­nek részére a határozatot kézbesíteni kell. Az előterjesztés határideje a kéz­besítést követő nyolc nap. (3) Az előterjesztés a határozat vég­rehajtását nem akadályozza. Az elő­terjesztésre hozott határozatnak visz­szaható ereje nincsen. 16. §. (1) Az országos munkabérmeg­állapító bizottság ülésére valamennyi tagot meg kell hívni. A tanácskozó- és határozatképességhez az elnökön (he­lyettesén) felül legalább négy munka­adó, négy munkavállaló és két érdek­telen tag jelenléte szükséges. Ha az ülésen akár munkaadói, akár munka­vállalói oldalról több tag jelenik meg, mint a másik oldalról, a tanácskozás­ban valamennyi tag részt vehet, de a határozathozatalban a munkaadó és a munkavállaló tagoknak egyenlő számban kell részt venniök. Azt, hogy szavazati jogát ki nem gyakorolhatja, sorshúzással kell eldönteni. Határoza­tait a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök (helyettese) dönt. (2) Az ülésre meg kell hívni a föld­mívelésügyi minisztert és mindazokat a hatóságokat, hivatalokat, intézete­ket, intézményeket és érdekképviseleti szerveket, amelyeket a földmívelésügyi miniszter evégett esetenkint, meghatá­rozott időre vagy további rendelkezésig kijelöl. Az említetteknek, illetőleg egy­egy képviselőjüknek szavazati joguk nincs. (3) Az elnök (helyettes elnök) az ülésre szavazati jog nélkül esetenkint szakértő tagokat is meghívhat. Egy ülésen legfeljebb három szakértő tag vehet részt. 17. §. (1) A munkabérmegállapító határozatot a törvényhatóság hivata­los lapjának legközelebbi számában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom