Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-178. Törvényjavaslat a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról

178. szám. 9 és póttagjai saját kebelükből választ­ják. A munkaadó tagok felét a 100 kataszteri holdnál nem nagyobb, má­sik felét az ennél nagyobb birtokkal rendelkező mezőgazdasági bizottsági tagok közül kell megválasztani. A rendes tagok választásával egyidejű­leg ugyanolyan számban és arányban póttagokat is kell választani. (3) Amennyiben a munkabérmegálla­pító bizottság tagjait (póttagjait) a vármegyei (városi) mezőgazdasági bi­zottság a rendeletben vagy a hatóság határozatában megállapított időben nem választja meg, a tagokat a jelen törvény rendelkezéseinek figyelembe­vételével a főispán (főpolgármester) nevezi ki, mégpedig lehetőleg a mező­gazdasági bizottsági elnök meghallga­tása után. 4. §. (1) Munkabérmegállapító bi­zottsági elnök vagy helyettes elnök lehet az a magyar állampolgár férfi, akinek főiskolai oklevele van és har­mincadik életévét betöltötte. (2) Nem lehet munkabér megállapító bizottsági elnöknek, vagy helyettes el­nöknek kinevezni azt, a) aki gyámság, gondnokság vagy esőd alatt áll; b) akit a bíróság bűntett miatt, vagy nyereségvágyból, vagy az állam ellen elkövetett vétség miatt jogerősen elítélt, vagy aki ellen ilyen bűncselek­mény miatt jogerős határozattal vizs­gálatot rendelt el, vád alá helyező határozatot hozott vagy főtárgyalást tűzött ki; c) aki hivatalvesztést kimondó vagy a politikai jogok gyakorlását felfüg­gesztő jogerős ítélet hatálya alatt áll; d) aki bírói határozat alapján elő­zetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, vagy aki szabadság­vesztés büntetését tölti. (3) Munkaadóként vagy munkavál­lalóként érdekelt személynek elnökül vagy helyettes elnökül kinevezését mellőzni kell. 5. §. (1) A munkabérmegállapító bi­zottság tagjainak (póttagjainak) vá­lasztását az alispán (polgármester) hi­vatalból felülvizsgálja s ha a választás a törvény rendelkezéseinek nem felel meg, megsemmisíti. (2) Mind az elnök és helyettes elnök, mind pedig a tagok megbízatása a ki­nevezést, illetőleg a választást követő második naptári év decemberének 31. napján jár le. Ha azonban eddig az idő­pontig a munkabérmegállapító bizott­ság újjá nem alakulna, a megbízatás az újjáalakulásig meghosszabbodik. (3) Ha a munkabérmegállapító bizott­ság megbízatásának lejártáig a rendes tagok sorában üresedés áll be, a hátra­levő időre a megfelelő érdekeltségű póttagok közül sorshúzás útján az elnök jelöl ki rendes tagot. Ha pedig az elnök vagy a helyettes elnök tisztsége ürese­dik meg, a hátralevő időre új kineve­zésnek van helye. 6. §. (1) A vármegyei (városi) munka­bérmegállapító bizottság határozatai ellen beadott előterjesztések elbírálása és a jelen §-ban megállapított egyéb feladatok teljesítése céljából országos gazdasági munkabérmegállapító bizott­ságot is kell alakítani. (2) Az országos munkabérmegálla­pító bizottság előterjesztés nélkül is hozhat legkisebb munkabéreket meg­állapító határozatot, ha a vármegyei (városi) munkabérmegállapító bizott­ság legkisebb munkabérek megállapí­tását elmulasztja és a földmívelésügyi miniszter e mulasztás pótlására az or­szágos munkabérmegállapító bizottsá­got felhívja. (3) Az országos munkabérmegállapító bizottság a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával a munkabérmegálla­pításra kötelező irányelveket szabhat meg. A kötelező irányelvekbe foglal­taknál a munkavállalókra nézve kedve­zőtlenebb legkisebb munkabéreket a vármegyei (városi) munkabérmegálla­pító bizottság nem állapíthat meg. A kötelező irányelveket megszabó hatá­rozatot a földmívelésügyi miniszter -— lehetőleg az országos munkabérmeg­Képv. iromány. 1939—1944. III. kötet. » 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom