Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-83. A képviselőház pénzügyi, földmívelésügyi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, közoktatásügyi, külügyi,társadaompolitikai és véderő bizottságának együttes jelentése az 1939/1940. számadási időszakra szóló állami költségvetés tárgyában

68 83. szám. előirányzásánál a többlet — ugyancsak másfélévre vonatkoztatva — 311,257.500 P, ami az összes bevételi forrásokból várható emelkedés eredménye. Az egyenes adóknál az emelkedés 57,550.000 P, amelynek legnagyobb része 22,700.000 P a jövedelemadónál érvényesül. A gazdasági helyzet javulása a forgalmi adók 44,050.000 P-s emelkedését idézi elő, amiből 43,450.000 P az általános forgalmi adónál jelentkezik. Az illetékeknél 22,900.000 P több]et várható a forgalom emelkedése következtében. Bevételi többletet vár az előirányzat a fogyasztás emelkedése következtében a fogyasztási adóknál is és pedig összesen 109,708.000 P-t, melyből 71,692.000 P többlet a szeszegyedáruság bevételeinek bruttó összegben történt előirányzása folytán érvényesül, annak figyelembevételével, hogy a szeszadó megszűnt. Az egyes fogyasztási adókat tekintve, legjelentősebb a cukoradó előirányzatának emelkedése 22,750.000 P-vel, és az ásványolajadóé 8,150.000 P-vel. A vámbevételek előirányzatánál a külkereskedelmi forgalom alakulásának figyelembevételével előirányzott többlet 7,000.000 P. A fogyasztás várható emelkedését és a megnagyobbodott terület szükségletét figyelembevéve, egyes állami monopóliumoknál is nagyobbösszegű bevétel irányoztatott elő. A többlet a dohányjövedéknél 46,076.000 P, a sójövedéknél 7,018.200 P, a mesterséges édesítőszerek állami egyedáruságánál 100.000 P, az osztály sors játéknál pedig 75.300 P. A tárcabevételek előirányzata 16,780.000 P-vel emelkedik. A bevételek emelkedése jelentős részben a bruttó számadási rendszer fokozott alkalmazásának következménye. . Az. állami üzemek előirányzatának ismertetésére térve át, megállapítható, hogy a gazdasági helyzet fellendülése és a területmegnagyobbodás az állami üzemeknél is érezteti kedvező hatását. A forgalomnak és a foglalkoztatásnak emelkedése folytán az állami üzemek bevételei emelkednek, ezzel párhuzamosan természetesen az üzemi kiadások is növekedést mutatnak. Végeredményben a bevételek növekedése 18,393.500 P-vel haladja meg a kiadásokét, az üzemek költségvetési mérlege tehát jelentékenyen javult úgy, hogy a hiány az elmúlt költségvetési év másfélszeresével, azaz 45,133.500 P-vel szemben ezúttal csak 26,740.000 P. Annak figyelembevételével, hogy az üzemek kiadásaiból 41,844.000 P beruházásokra, tehát vagyongyarapító kiadásokra esik, megállapítható, hogy az üzemek helyzetében lényeges javulás állott be. Az egyes üzemek közül — a beruházások és az üzemet terhelő nyugellátások figyelembevételével — a posta, távírda és távbeszélő 15,302.000 P, a kőszénbányászat 350.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 3,451.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok 1,512.000 P, a postatakarékpénztár pedig 584.000 P felesleget mutat. Ezzel szemben az államvasutaknál 47,109.000 P, a selyemtenyésztésnél pedig 830.000 P hiány irányoztatott elő. Az állami vas-, acél- és gépgyárak kiadásait azonos összegű bevételek egyensúlyozzák. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai között a személyi járandóságoknál 45,654.520 P a többlet. Ezt az emelkedést — a családi pótlék felemelésén, a korpótlék rendszeresítésén és a hadipótlék kiterjesztésén kívül — a létszám emelkedése okozza, mely részben a területvisszacsatolások, részben pedig a forgalom és foglalkoztatás növekedése következtében érvényesül. A nyugellátásoknál 20,729.500 P többlet irányoztatott elő. Az előirányzat emelését — a családi pótlék már említett felemelésén és a hadipótléknak a nyugdíjasokra történt kiterjesztésén kívül — főleg a visszacsatolt területeken átvett ellátásban részesülők járandósága okozza.